Ennyi bérpótlék jár a munkavállalóknak
A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. A bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló egy órára járó alapbére. A számítás alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával, rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a százhetvennégy óra arányos részével kell osztani.
Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés pótléka
A munkavállalónak 50% bérpótlék vagy - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján - szabadidő jár napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben vagy munkaidőkereten felül végzett munka esetén.
A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál. Erre az alapbér arányos része jár.
A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.
Egy szemléltető példa:
Ha a munkavállaló munkaidőn túl dolgozik 2 órát 200.000 Ft-os alapbérrel, akkor egy 21 munkanapos hónapban arra a két órára jár neki 200.000/168*2=2381 Ft alapbér és erre 200.000/174*2*50%=1149 Ft bérpótlék.
Amennyiben szabadidőt kér, akkor az alapbért ki kell fizetni, de a bérpótlék helyett szabadidőt kap, amit 100% alapbérrel kell kifizetni. Tehát jobban jár a dolgozó.
Ha pihenőnapján lett behívva 2 órára, akkor 200.000/168*2=2381 alapbér és erre 200.000/174*2*100%=2299 Ft bérpótlék jár.
Ha vasárnapra lett behívva pihenőnapján, akkor 50% vasárnapi pótlék és 100% rendkívüli munkaidőre járó pótlék is megilleti.
Ha szabadidőt kér, akkor az alapbért és 50% bérpótlékot kell kifizetni, a szabadidő kiadásán túl.
A szabadidőt legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret végéig kell kiadni. A felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december harmincegyedik napjáig kell kiadni.
Attól függetlenül, hogy a szabadidőt későbbi időpontban is kiadhatja a munkáltató, a rendkívüli munkavégzésre eső alapbért, vagy a 100% bérpótlék helyett választott szabadidő esetén az 50% bérpótlékot még az adott hónapban vagy munkaidőkeretben el kell számolni.
Vasárnapi pótlék
A munkavállalót rendes munkaidőben történő munkavégzésért akkor illeti meg 50%-os vasárnapi pótlék, ha a munkavégzésre kizárólag:
több műszakos tevékenység keretében,
készenléti jellegű munkakörben, vagy
a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál kerül sor.
Minden más esetben a munkáltató eltekinthet a vasárnapi pótlék kifizetésétől.
Vasárnapi munkavégzés esetén 50% vasárnapi pótlékra rendkívüli munkaidőben azok a dolgozók jogosultak, akik vasárnapi rendes munkaidőre nem oszthatók be*, illetve a fent említett 3 esetben. Ezen eseteknél az 50% vasárnapi pótlék a rendkívüli munkaidőre járó pótlék mellett jár.
*101. § (1)55 Vasárnapra rendes munkaidő
a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
b) az idényjellegű,
c) a megszakítás nélküli,
d) a több műszakos tevékenység keretében,
e) a készenléti jellegű munkakörben,
f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén,
h) külföldön történő munkavégzés során, valamint
i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.
Munkaszüneti napi pótlék
A munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék illeti meg.
100% bérpótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén.
A munkaszüneti napi pótléknál nincs jelentősége, hogy a munkavégzést a munkáltató milyen jogcímen rendelte el. Ha a munkavállaló munkaszüneti napon dolgozik, akkor mindenképp jár neki munkaszüneti napi pótlék.
Ha a dolgozó munkaszüneti napon rendkívüli munkaidejében dolgozik, akkor további 100% rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék is megilleti a 100% munkaszüneti pótlékon felül.
Műszakpótlék
A munkavállalónak, amennyiben a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18 és 6 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30% bérpótlék (műszakpótlék) jár.
Éjszakai pótlék
A munkavállalónak - a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve - éjszakai munkavégzés esetén (22 és 6 óra között), ha ennek tartama az egy órát meghaladja, 15% bérpótlék jár.
Pótlékok párhuzamosan
Az egyes bérpótlékok párhuzamosan is megilletik a munkavállalót.
pl. éjszakai túlóráért megilleti a munkavállalót 15% éjszakai pótlék is és 100%rendkívüli munkaidőre járó pótlék
vagy vasárnapra elrendelt rendkívüli munkáért 50% vasárnapi pótlék és 100% rendkívüli munkaidőre járó pótlék
Viszont a dolgozó nem lehet egyszerre jogosult
éjszakai pótlékra és műszakpótlékra, mert ekkor csak műszakpótlékra jogosult;
illetve vasárnapi és munkaszüneti napra járó pótlék sem jár együtt. Ilyen esetben csak munkaszüneti napra való pótlék jár.