Érvényes végrendelet-e a fiókban talált irat?

Milyen kockázatai vannak a saját magunk írt végrendeletnek? Miért forduljunk szakértőhöz?

A jó végrendelet egyik legfontosabb aranyszabálya, hogy az halál esetén kerüljön elő. Ha az örökösök meg is találnák az elhalálozott által eltett iratot, abban az esetben is az írásbeli magánvégrendelet alaki szempontból csak akkor érvényes, ha készítésének ideje az okiratból kitűnik, továbbá, ha a végrendelkező azt sajátkezűleg írt végrendelet esetén elejétől végéig maga írja és aláírja. Amennyiben a végrendelet számítógépen került megírásra, majd kinyomtatásra és aláírásra, az nem tekinthető sajátkezűleg írt végrendeletnek, így ebben a formában érvénytelen.

Ahhoz, hogy érvényes végrendeletet készítsünk, tisztában kell lennünk a végrendelet fajtáival. Végrendelkezni jellemzően írásbeli magánvégrendelettel szokás, de közvégrendelettel vagy speciális – törvényben meghatározott – esetekben akár szóbeli végrendelettel is tehető érvényes végintézkedés. Tekintettel arra, hogy az írásbeli magánvégrendeletre számos további tartalmi és alaki szabály vonatkozik – például több lapból álló végrendelet minden lapját folyamatos sorszámozással kell ellátni –, amelyek elmulasztása a végrendelet érvénytelenségét okozhatja, kifogástalan végrendelet létrehozása érdekében érdemes szakértő segítségét igénybe venni.

Az ügyvédi közreműködéssel készített magánvégrendeletek további előnye, hogy a végrendeletek biztonságos őrzése céljából, valamint azért, hogy a végrendeletek léte és tartalma ismertté váljon a hagyatéki eljárásban, letétbe helyezhető a Magyar Ügyvédi Kamara által létrehozott és működtetett Központi Végrendeleti Nyilvántartásban („KVNY”). Amennyiben a végintézkedő hozzájárul, a KVNY-ben elhelyezett végintézkedés adatai a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába is bejegyzésre kerül.

Mi történik, ha a végrendelet érvénytelen?

Érvényes végintézkedés hiányában ún. törvényes öröklés szerint részesednek az örökösök a hagyatékból. Törvényes örökösök első sorban az elhalálozott gyermekei, akik fejenként egyenlő részben örökölnek, függetlenül attól, hogy házasságból vagy házasságon kívül születtek. Alapesetben a házastársat is egy gyermekrésznyi illeti meg a hagyatékból (az esetlegesen meglévő közös lakáson fennálló haszonélvezeti /özvegyi jogon túl), kivéve, ha a fennállt házastársi életközösség megszűnt, ebben az esetben ugyanis ez a gyermekrésznyi hagyaték nem érvényesíthető.

Mi történik, ha az örökös kiesik az öröklésből? Ugyanazt jelenti-e a kizárás és a kitagadás?

Az öröklés feltétele a hagyatékban részesülő személyek öröklési képessége, valamint, hogy rájuk nézve kiesési ok ne álljon fenn. Kiesési ok lehet például, ha valaki nem éli túl az elhalálozottat, vagy kitagadják, vagy kizárják. Lényeges megemlíteni, hogy a kizárás és kitagadás között jelentős különbség van, amelynek lényege, hogy a kitagadást indokolni kell, szemben a kizárással, ugyanakkor kizárás esetén az örökös kötelesrészre – azaz a hagyatékból a törvényes örököst megillető minimum hányadra, amely a törvényes örökrész harmada – még jogosult marad.

Örököl-e a (korábbi) házastárs?

Nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás.

Amennyiben a házastársi közös vagyon megosztása nem történt meg korábban – esetleg házassági vagyonjogi szerződés sincs – úgy az elhalálozott vagyona tartalmazhat olyan elemeket, amelyek házastársi közös vagyonba tartoznak, azaz amelyeknek a korábbi házastárs felerészben tulajdonosa. Ezért egy hagyatéki eljárás során előkérdésként merül fel az, hogy egyáltalán mi is a hagyaték, ami az öröklés alá esik, azaz mi képezte az elhalálozott hagyatékát, ami az öröklés alá esik, és mi a korábbi házastársával közös vagyonát, aminek csak a fele lesz érintett a hagyatékátadás során.

Örököl-e az élettárs?

Élettársnak nincs törvényes öröklési joga, csak végintézkedés útján örökölhet. Az élettársi kapcsolat nem keletkeztet vagyonközösséget, ugyanakkor nem kizárt, hogy az elhalálozott vagyonának megszerzéséhez valamilyen módon az élettárs is hozzájárult, amely esetben ő is igénnyel léphet fel ezen vagyonrész kapcsán.

Milyen rész jár az örökösnek és hogyan befolyásolja ezt egy korábbi ingyen adomány (pl. lakás)?

Három gyermek esetén például a gyermekeket 1/3-1/3-1/3 rész illeti meg a hagyatékból. Azonban, ha az egyik gyermek ingyenes adományban részesült (pl. lakást kapott), akkor annak az adománynak a (főszabályként juttatáskori) értékét köteles osztályra bocsátani (feltéve, hogy a hozzászámítást az elhalálozott kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta).

Az osztályrabocsátás a leszármazó törvényes örökösök közötti vagyonelosztásánál alkalmazott számítási mód, amelynek célja a leszármazó örököstársak örökrészének az örökhagyó által – bármikor – adott ingyenes adományokkal történő korrekciója. Alkalmazni kell, ha ezt az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta. Az osztályrabocsátás gyakorlatilag azt eredményezi, hogy az ingyenes adományban részesített leszármazó ezen adomány értékével csökkentett részt kap a hagyatékból.

Ki gyakorolja a kiskorú örököst illető jogokat?

A kiskorút megillető jogokat édesanyja, mint törvényes képviselő gyakorolja. A kiskorút öröklési jogviszony alapján megillető jogra vagy őt terhelő kötelezettségre vonatkozó jognyilatkozata azonban csak a gyámhatóság jóváhagyásával érvényes. Ilyen nyilatkozat különösen az öröklésről egészben vagy részben való lemondás, az örökség visszautasítása, rendelkezés várt örökségről, a végrendelet megtámadása, illetve kötelesrész iránti igény érvényesítése.

Hogyan alakulna a törvényes öröklési rend az első házasság felbontása és az élettárssal való házasságkötés esetén?

A törvényes örökösök első sorban továbbra is az örökhagyó gyermekei lennének, mellettük azonban az új házastársat megilletné

• a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és

• egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.

Az öröklés megtervezése mindenképpen egy részletes átgondolást igénylő folyamat, különösen összetettebb családi helyzetek, illetve jelentős, komplex vagyon esetén. Az örökhagyó rendelkezhet úgy, hogy örököseit csak a hagyatéki vagyonból részesítse, de – főleg termelő vagyon esetén – dönthet úgy is, hogy egy olyan rendszert tervez meg, mely halála után is biztosítja a vagyon megóvását.