Így számlázható tovább a rezsiköltség

A közüzemi szolgáltatások esetében a felek általában időszaki elszámolásban állapodnak meg, illetve a szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, így felmerül az időszaki elszámolás szabályainak alkalmazása. Milyen teljesítési határidővel és hogyan számlázható tovább az időszakos elszámoláskor pótlólag fizetendő összeg és hogyan járjunk el negatív adóalapmódosítás esetén?

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 58. § alapján:

58. § (1) Amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, a teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja.

(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a teljesítés

• a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi;

• az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő hatvanadik nap, amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik.

A közüzemi szolgáltatások esetében a felek általában időszaki elszámolásban állapodnak meg, illetve a szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, így felmerül az időszaki elszámolás szabályainak alkalmazása. Ha az időszakot követően a felek a számlát módosítják, úgy a tárgyban kiadott NAV útmutatóra figyelemmel:

"amennyiben a felek abban állapodtak meg, hogy a módosítás következtében pótlólag fizetendő összeget külön rendezik (és nem egy következő időszak ellenértékét növelik meg ezzel az összeggel), és erre fizetési esedékességet állapítanak meg, úgy ahhoz kapcsolódóan meg kell vizsgálni, hogy az áfatörvény 58. §-ának mely bekezdése alapján határozandó meg a teljesítési időpont, így az ahhoz kapcsolódó adófizetési kötelezettség az új számla kibocsátásakor, az időszak végén vagy a fizetés esedékességekor keletkezik vagy az időszak utolsó napjától számított 60. napon. Ha például a fizetési esedékesség és az új bizonylat kibocsátása is megelőzi az időszak végét, úgy a korrekció miatti új teljesítési időpont is az új számla kibocsátásához igazodik.

Ha viszont az új fizetési esedékességi időpont az időszak végétől számított 60. napon belülre vagy a 60. napra esik, úgy az új teljesítési időpont a fizetési határidő napja. Ilyenkor az adóalany a pótlólagosan fizetendő adót is a megállapított teljesítési időpontot magában foglaló adómegállapítási időszakban veheti figyelembe, nem kell tehát önellenőriznie.

Amennyiben a fizetési esedékesség az adott időszak végétől számított 60. napon túli, úgy teljesítési időpontnak az időszak végétől számított 60. nap számít, vagyis attól függően merülhet fel önellenőrzési kötelezettség, hogy ezt az időpontot magában foglaló adómegállapítási időszakról az áfabevallás benyújtása már esedékessé vált-e, megtörtént-e.

Mivel az utólag fizetendő ellenértékhez új fizetési esedékesség, a teljesítést meghatározó tény tartozik, arról új – az áfatörvény 159. §-a szerinti – számlát, illetve adott esetben nyugtát kell kibocsátani (vagyis nem az áfatörvény 170. §-a szerinti adattartalmú számlával egy tekintet alá eső okiratot). Megjegyzendő ugyanakkor, hogy továbbra sem kifogásolható azon gyakorlat, ha a szolgáltatásnyújtó a pozitív különbözetről nem külön számlát bocsát ki, hanem ezt a tételt a soron következő elszámolási időszakról kibocsátott számlában tünteti fel. Ebben az esetben a teljesítés időpontja meghatározása szempontjából nem kifogásolható azon gyakorlat, ha a szolgáltató a fogyasztási időszakok közül a legkésőbbi időpontot veszi figyelembe az elszámolási időszak befejező időpontjaként."

"Előfordulhat negatív irányú adóalapmódosítás is, például, amikor az utólagos elszámolás eredményeképpen kiderül, hogy a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó előzetesen nagyobb összeget számlázott a tényleges fogyasztáshoz képest. Ebben az esetben az adóalap utólagos csökkentéséhez szükséges a számla módosítása. Ez az eset azonban nem keletkeztet új fizetési kötelezettséget, ezáltal új fizetési esedékességet sem, azaz új teljesítési időpont nem értelmezhető, hanem az eredeti teljesítési időpont az irányadó továbbra is, így a korábban kiállított számlát módosító, számlával egy tekintet alá eső okiraton nem kell teljesítési időpontot feltüntetni.

Ha a módosítás eredményeképpen a korábban megállapított és bevallott adóalap, illetve fizetendő adó csökken, a különbözet elszámolására az áfatörvény 153/B § (1) bekezdés a) és b) pontjának rendelkezései irányadóak. E § alapján az adóalany a különbözetet – ha az a fizetendő adót érinti, akkor az áfatörvény 153/A § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adót csökkentő tételként – legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amikor:

• az eredeti számlát érvénytelenítő számla vagy az azt módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll;

• a jogosultnak az ellenértéket, az előleget vagy a betétdíjat visszatérítik az a) pont alá nem tartozó esetekben.

Több elszámolási időszakot érintő negatív irányú számlahelyesbítés esetén továbbra is elfogadott azon gyakorlat, amely szerint elegendő az utolsó időszakról kiállított számla módosítása, illetve ha a módosítás összegét az utolsó időszakban számlázott összeg nem fedezi, akkor az azt időben megelőző időszak(ok)ról kiállított számla/számlák helyesbítése."