A magyar kripto adózás és buktatói
A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem bekerülése a magyar adórendszerbe újkeletű, melynek értelmében a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem után csupán 15% SZJA merül fel (SZOCHO nélkül). Ez az új szabályozás azonban úgy tűnik, hogy számos ponton nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Összegyűjtöttük, hogy miért.
A szabály csak tőzsdei vagy más nyilvános platformokon bonyolított ügyletekre vonatkozik:
Az Szja tv. fogalma alapján a kriptoeszközzel végrehajtott ügylet csak olyan tranzakció lehet, amely bárki számára megköthető, elérhető, így a zártkörű ügyletek nem tartoznak ide, ami azt jelenti, hogy a tőzsdén kívüli vagy más hasonló, bárki számára elérhető online platformokon kívül történt tranzakciók (amennyiben nem nyilvánosak) nem tartoznak ebbe a körbe.
Így például az OTC ügyleten elért nyereség továbbra is egyéb jövedelemnek számít, mert más jogszabályi rendelkezés hiányában kénytelenek vagyunk az általános szabályhoz nyúlni és egyéb jövedelemnek tekinteni az OTC ügyleteket.
Csak a tárgyévben felmerült kiadást számolhatom el a bevétellel szemben.
Ez azt jelenti, hogyha a tárgyévnél korábban vettük a kriptovalutát, amit a tárgyévben eladunk, akkor a bevétellel nem állíthatjuk szembe a megszerzésre fordított kiadásunkat. Így például ha 2021 decemberben 5 millió forintért vettünk kriptovalutát, amit 2022 áprilisban 10 millió forintért adtunk el, akkor 10 millió forint lesz a bevétel és egyben a nyereség is, amely után 15% SZJA-t kell fizetni.
Ebben az esetben még az is jobb volna, ha inkább egyéb jövedelemnek tekintik a kriptoeszközzel végrehajtott ügylet nyereségét, mert akkor csak az 5 millió forint után kellene megközelítőleg 24,92% adót fizetnünk (24.92% = SZJA + SZOCHO 89%-os beszámítással).
Csak látszólag izgalmas a veszteségelhatárolás.
A jogszabály lehetővé teszi két év távlatából, hogy a korábbi veszteséget felhasználjuk az aktuális nyereséggel szemben. Ez a rendelkezés azonban csak akkor bír jelentőséggel, ha az adott tárgyévben befektettünk majd leváltottuk fiatra a kriptovalutánkat és ezt veszteséggel tettük meg, majd pedig ezt a veszteséget bevallottuk. Ez azt jelenti, hogy általában csak akkor tudunk veszteséget tovább görgetni a következő évre, ha a tárgyéven belül adjuk el a kriptovalutánkat.
Csak akkor kell adóznunk, ha Fiatra váltunk
Sokak szerint csak akkor kell adózni, ha a kriptovalutát Fiatra váltjuk, így ha nem váltják be a kriptovalutát, hanem közvetlenül abból vesznek például ingatlant vagy autót, akkor nem kell adózni. Ez azonban tévedés, ugyanis jogszabály úgy szól, hogy jövedelem keletkezik, ha nem kriptoeszköz formájában szerez valaki vagyoni értéket. Ez pedig azt jelenti, hogy nem csak a Fiatra történő váltás generál adófizetési kötelezettséget, hanem bármilyen más célú – nem kriptovalutás - ügyletet úgy kell tekinteni, mintha átváltották volna Fiatra.
Nemzetközi adózás
Az esetek 99%-ban kriptoeszközzel végrehajtott ügyletekben külföldről származó jövedelmet szerzünk.
Nemzetközi ügyletek esetén mindig meg kell nézni, hogy melyik országnak van adózatási joga. Ha Magyarországé az adózatási jog, csak akkor kell elővenni az Szja tv-t és a kriptoeszközzel végrehajtott ügylet szabályait alkalmazni.
Ha a kriptotőzsde állama és Magyarország között nincs kettős adózatás elkerüléséről szóló egyezmény (adóegyezmény), akkor biztos, hogy a magyar szabályokat kell alkalmazni. Viszont, ha van adóegyezmény, akkor ennek a rendelkezései élveznek elsőbbséget és ezek fogják eldönteni, hogy melyik államnak a szabályai irányadóak az adott jövedelemre nézve.
Ezeket az ügyleteket elidegenítésből származó nyereségnek vagy egyéb jövedelemnek lehet tekinteni az adóegyezményekben. Egyelőre még nem egyértelmű, hogy ezek az ügyletek hová tartoznak. Általában mindkét esetben a befektető országának van adóztatási joga, azonban egyéb jövedelem esetén előfordul, hogy a jövedelem forrás országának is van adóztatási joga.