ÁFA, KATA a 12 millió forintos bevételi határ átlépése esetében
Mi a teendő a 12 millió forintos bevételi határ átlépése esetén? Egyezik-e a kata és az alanyi adómentesség 12 milliós értékhatára? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Először is tisztázzuk: a kata és az alanyi adómentesség 12 milliós értékhatára nem egyezik meg: a két 12 milliós értékhatár számítása és hogy mi tartozik bele, számos ponton eltér egymástól.
12 milliós határ számítása között eltérések – KATA és ÁFA esetén
bevétel időpontja: áfa törvény szerint a teljesítés napja, függetlenül attól, hogy azt megtérítették részünkre, kata szerint a pénzösszeg kézhez vételének, számlára érkezésének napja.
értékhatár meghatározása: áfa szerint naptári nap alapján időarányosan, kata esetén a tételes adóval megfizetett hónapok száma és 1 millió forint szorzata.
12 millió forint bevételi határ átlépése – ÁFA esetében
Amennyiben alanyi adómentességet választottunk induláskor akkor az ÁFA tekintetében időarányosan kell számítanunk kezdő vállalkozóként a 12 millió forint áfa alanyi adómentesség határát a kezdés évében.
Ez azt alanyi adómentességre jogosító értékhatárt a kezdés évében naptári nap arányosan kell meghatározni: működés napjainak száma osztva 365 nap arányában szorozva a 12 millió forinttal. Szökővében pedig 366 nappal kell számolni.
Működő vállalkozás esetén, amennyiben január 1-től számolva az alanyi adómentesen számlázott bevételeink elérik a 12 millió forintot év közben, akkor “kiesünk” az alanyi adómentesség köréből. Ebben az esetben általános szabályok szerinti áfa alannyá válunk év közben. Adószámunk XXXXXXXX-1-XX helyett XXXXXXXX-2-XX lesz.
Az általános szabályok szerint áfa körbe lépő – korábban alanyi adómentes – vállalkozásoknak az első számlájuk, amellyel átlépik az (időarányosan számolt) 12 millió forintos bevételi értékhatárt, már 27% (vagy 5% vagy 18%) áfa kulccsal kell a nem adómentes tevékenységükről a számlát kiállítaniuk. Az áfa bevallásukat is ezen (teljesítési) nappal keződően kell első alkalommal benyújtaniuk az állami adóhatósághoz. Továbbá ettől a naptól jogosultak a rájuk áthárított áfa levonására is (a kivételektől eltekintve pl. tárgyi eszköz értékesítés áfája).
Az áfa törvény az ilyen módon általános szabályok szerint áfa adózó vállalkozások esetén tárgyév +2 év tiltó szabályt alkalmaz. (Áfa tv. 191. § (3) bekezdés) Az alanyi mentességből “kiesést” követő második naptári év végéig nem léphet vissza és nem választhatja az alanyi adómentességet az ily módon áfa körössé vált vállalkozás.
Szabályok és kivételek:
amit nem alanyi adómentesen számlázunk, pl. áfa területi hatályán kívüli értékesítés, szolgáltatás nyújtás, nem számít bele a 12 milliós értékhatárba;
ugyan az ingatlanbérbeadás főszabály szerint áfa mentes bevétel, de az abból származó bevétel, mégha katás egyéni vállalkozóként magánszemélyként végezzük is, beleszámít az alanyi adómentes értékhatár számításába;
az áfa törvény 85. § (1) bekezdése szerint – régi nevén – “tárgyi” adómentes tevékenységek bevételei valamint a 86. § (1) bekezdés a)-g) pontjai szerinti tevékenységek bevételei nem számítanak bele a 12 millió forintos értékhatárba.
12 millió forint bevételi határ átlépése – KATA esetében
A Kata 12 millió forintos értékhatár számítása illetve az összeghatár átlépése esetén szükséges teendőink is másképp alakulnak vállalkozásunk életében.
A KATA törvény 2. § 12. pontja szerinti 12 milliós értékhatár számításába nem csak és kizárólag a számlázott árbevételünk számít bele.
a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt,
valamint az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg.
Nem bevétel
az áthárított általános forgalmi adó;
az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel);
az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany részére nem ellenértékként történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot), ha azonban az adóalany csak a szokásos piaci ár egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci árból a fizetési kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül;
az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni;
jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott vagyoni érték, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott kártérítés összege;
a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás;
a kisadózó egyéni vállalkozó esetében a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott ellenérték;
ha a kisadózó egyéni vállalkozó olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékű jogot idegenít el, amelyet nem kizárólag üzemi célból használt, akkor az ebből származó jövedelem adózására egészében az Szja tv. XI. Fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia;
a külföldi pénznemben keletkezett bevételét a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani.
40% KATA adó bevallása és számítása
A fentiekből látszik, hogy az alanyi adómentesen számlázott tevékenységünk mellett számos más bevételek is beleszámítanak a 12 millió forintos KATA szerinti értékhatárba. Az így megállapított bevételeink 12 millió forint feletti része után a KATA bevallásban 40% adót kell megállapítani és tárgyévet követő február 25. napjáig bevallani és megfizetni.
A kata 12 millió bevételi határ megállapítása feltételezi, hogy mind a 12 hónapra megfizettük a tételes adót (25/50/75 ezer Ft-ot). Amennyiben év közben kezdtük katás vállalkozásunkat, vagy léptünk be a KATA alá, akkor a megfizetett tételes adó által lefedett hónapok száma és 1 millió forint szorzata lesz a kata bevételi értékhatár.