Minimálbér és garantált bérminimum 2023-ban

A munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek megállapodása alapján a havi bruttó minimálbér összege 2023. január elsejétől 232 000 forint, a garantált bérminimumé pedig 296 400 forint. Ez 16, illetve 14 százalékos emelkedést jelent a jelenlegiekhez képest. Ezeket a béreket azokra a munkavállalókra vonatkoznak, akik főállásban dolgoznak teljes munkaidőben, heti 36 óránál többet.

Ki állapítja meg a minimálbért?

Magyarországon 1989 óta létezik minimálbér. Ezt a kormány rendeletben határozza meg a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban a munkaadók és munkavállalók érdekképviseleteivel konzultálva. Ha az érdekképviseletek egyezségre jutnak, és azzal a kormány is egyetért, akkor ezt az összeget foglalja rendeletbe. Ha nincs egyezség vagy azzal a kormány nem ért egyet, akkor maga határozza meg a minimálbért munkájában csak a konzultációval vehetnek részt. A minimálbér összegét naptári évenként felül kell vizsgálni.

A minimálbért - hivatalos nevén a kötelező legkisebb munkabért - minden munkavállalónak ki kell fizetni, aki főállású dolgozóként van bejelentve. Ennél kevesebbet nem kaphat egyetlen alkalmazott sem, függetlenül attól, hogy mi a munkaköre, feladata, illetve, hogy milyen végzettsége van. A megemelt minimálbért már a 2023. januári fizetésekre is vonatkozik.

296 400 Ft garantált bérminimum

A minimálbérnél magasabb összegű garantált bérminimumot (havi bruttó 296 400 Ft) akkor kell megfizetnie a munkaadónak, ha az adott munkakör legalább középfokú végzettséghez kötött.

Nettó minimálbér

2023-ban a nyolcórás minimálbér nettó összege adókedvezmények nélkül 154 280 forint. A nettó minimálbér az előző években az alábbiak szerint alakult:

• 2022-ben 133 000 forint;

• 2021-ben 111 321 forint;

• 2020-ban 107 065 forint;

• 2019-ben pedig 99 085 forint volt.

A 296 400 forint garantált bérminimum nettója 197 106 forint lesz 2023-ban. A nettó bér mindkét esetben lehet magasabb ennél, ha a munkavállaló adókedvezményekre jogosult (például családi adókedvezmény vagy 25 év alattiak szja-mentessége).

Mivel a munkavállalók számára a járulék- és adófizetés szabályai nem változtak, így a nettó bérek is ugyanúgy 16%-kal nőnek, mint a bruttók.

A munkáltató számára a kötelező legkisebb munkabér esetében az összköltség 262 160 forint, míg garantált bérminimum esetén ez az összeg 334 932 forint.

A garantált bérminimumra jogosultság feltételei

Nem az alkalmazott végzettségét / képzettségét kell vizsgálni, hanem az adott munkakört. Meg kell adni a garantált bérminimumot, ha az adott feladatot

• csak minimum középfokú végzettséggel lehet végezni,

• és az alkalmazott rendelkezik ezzel a végzettséggel.

Nem kötelezhető azonban a munkaadó arra, hogy garantált bérminimumot fizessen olyan munkakörre, amelyhez alapfokú végzettség is elegendő, akkor sem, ha a munkavállalónak van szakmája vagy akár diplomája.

A garantált bérminimumra jogosultság szempontjából a Kúria döntésének értelmében az alsó középfokú végzettség legalább középfokú végzettségnek minősül.

Minimálbér adókedvezmények

Családi adókedvezmény összege:

• egy gyerek után 10 000 forint;

• két gyerek után 40 000 forint;

• három gyerek után 99 000 forint.

A kedvezményhez igénybe lehet venni a személyi jövedelemadó címén levont összeget, majd ennek kimerítését követően a járulékok összegét is.

A gyerekek után igénybe vett adó- és járulékkedvezmények után a nettó bér 2023-ban:

• egy gyerek után 164 281 forint;

• két gyerek után 192 280 forint;

• három gyerek után 232 000 forint.

Három gyerekkel tehát a teljes bruttó minimálbért fel lehet venni nettóban. Három gyerek után ugyanakkor 99 000 forint kedvezmény jár, ezt azonban egyedül nem tudja kihasználni a szülő, hiszen a minimálbér teljes adó és járulékterhe 65 000 forint. Ha mindkét szülő dolgozik, megoszthatják a kedvezményt, így az nem vész el.

Szintén igénybe lehet venni:

• az első házasok kedvezményét;

• a 25 év alattiak szja-mentességét;

• a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét;

• valamint a személyi kedvezményt.
  

Hitelfelvételi lehetőségek minimálbér esetén

Ez attól függ, hogy az illető személyi kölcsönt vagy lakáshitelt igényel-e. Utóbbinál a JTM-szabályozás alapján az is számít, milyen hosszú a hitel kamatperiódusa. A Jövedelemarányos Törlesztési Mutató azt határozza meg, hogy mekkora lehet a maximális törlesztőrészlet a havi nettó jövedelemhez képest.

Milyen juttatásokra és kedvezményekre van hatással a minimálbér?

• Álláskeresési járadék (munkanélküli segély)

• Az egy napra kifizetett álláskeresési járadék összeg nem haladhatja meg az aktuális minimálbér napi értékét.

• Az egy hónapra kifizethető maximális álláskeresési járadék 232 000 forint.

• Gyed

  • A havi gyed legfeljebb a minimálbér kétszeresének 70 százaléka, 324 800 forint.

• Nagyszülői gyed

  • A havi nagyszülői gyed szintén legfeljebb a minimálbér kétszeresének 70 százaléka 324 800 forint.

• Gyermekek otthongondozási díja (gyod)

  • A havi gyod a minimálbér 100%-a, 232 000 forint.

• Gyermekgondozási díj (diplomás gyed)

  • A legtöbb kifizethető havi diplomás gyed az alapképzésben résztvevők számára a minimálbér 70 százaléka, 162 400 forint, a mesterképzésben résztvevők számára a minimálbér 91 százaléka, 211 120 forint.

• Csed

  • Ha nincs meg a 120 nap folyamatos jövedelem az igénylésnél, a maximális csed napidíj a minimálbér kétszeresének harmincad része,

• Táppénz

  • A táppénz napidíj maximuma a minimálbér kétszeresének harmincad része.

• Adókedvezmény betegség és rokkantság után

  • Az egyes betegségek és rokkantság után járó személyi kedvezmény havi összege a minimálbér 5%-a, 2022-ben 11 600 forint.

• Lakáshitel törlesztés egészségpénztárból

  • Önsegélyező egészségpénztárból a lakáshitel törlesztésére fordítható havi összeg a bruttó minimálbér 15%-a, 34 800 forint.

• Beiskolázási támogatás egészségpénztárból

  • Önsegélyező egészségpénztárból beiskolázási támogatásra fordítható évenként és gyermekenként egyszer a minimálbérrel megegyező összeg, 232 000 forint.

• Megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása után járó járulékkedvezmény

  • A megváltozott munkaképességű emberek után fizetett járulékokat a minimálbér kétszereséig, azaz 264 000 forintig elengedi az állam.

A 2023-as évre vonatkozó 16 százalékos minimálbér emelés magasnak számít a korábbi évekhez képest, ugyanakkor elmarad a tavalyi közel 20 százalékos mértékétől. Természetesen a korábbi években egészen más inflációs helyzetben valósultak meg ezek az emelések - míg tavaly a csaknem 20 százalékos növekedés kiemelkedő mértékben emelte a minimálbér reálértékét, 2023-ban sokkal inkább az lesz a kérdés, hogy vajon a 16 százalék meghaladja-e majd egyáltalában az éves átlagos inflációt.

Közfoglalkoztatási bér és közfoglalkoztatási garantált bér

• A közfoglalkoztatási bér teljes munkaidőben a minimálbér 50%-a, bruttó 116 000 forint.

• A garantált közfoglalkoztatási bér legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a garantált bérminimum 50%-a, bruttó 148 200 forint.

Minimálbérrel igényelhető a napelem támogatás?

A napelem támogatáshoz a 2020-as minimálbért kell alapul venni (bruttó havi 161 000 forint), 12 hónappal számolva ez éves szinten 1 932 000 forint. A napelem pályázat összevont jövedelmi korlátja évi bruttó 4 850 000 forint, amely a háztartás összes kereső tagja számára együttesen értendő. Ebben akkor is bele lehet férni, ha akár két kereső is minimálbérre van bejelentve.