A közhasznúság feltételei

Sokan arra törekednek, hogy a megalapított alapítvány rögtön közhasznú legyen. A közhasznúságnak azonban több előfeltétele van, melyeket az alábbiakban ismertetünk.

Mindennek az alapja a 2011. évi CLXXV. törvény, mely az egyesülés jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szól. A törvény a 2013. évi V. törvény (Ptk.) szerinti alapítványokra, egyesületekre, valamint a közhasznú szervezetekre, illetve az egyesülési jog alapján létrejött egyéb szervezetekre terjed ki.

A törvény a közhasznú tevékenység fogalmát is ismerteti. Ez alapján közhasznú tevékenységnek minősül:

minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez;

A közhasznúság feltételei a törvény VII. fejezete alapján:

Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely:

  • civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy

  • olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi.


Az értelmező rendelkezések alapján civil szervezet:

  • a civil társaság;

  • a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület – a párt, a szakszervezet és a kölcsönös biztosító egyesület kivételével -;

  • a közalapítvány és a pártalapítvány kivételével – az alapítvány.

Az egyesület és az alapítvány közhasznú szervezetté minősíthető, ha Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet folytató szervezet, amely

  • a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá


    Megfelelő erőforrás áll a szervezet rendelkezésére, ha az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában:

    • az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy

    • a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy

    • a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét, ideértve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény alapján közérdekű önkéntes tevékenységet végző személyek által összesen teljesített munkaóráknak a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerinti értékét is.

  • amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható

    Megfelelő társadalmi támogatottság a 32. § (5) bekezdése szerint akkor mutatható ki, ha az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában:

    • a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy

    • a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy

    • közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.

A 32. § (3) alapján „A közhasznú tevékenységet végző szervezet hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, amennyiben az előző évről szóló közhasznúsági melléklet célcsoportra vonatkozó adatai alapján a szervezet szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek”.

A feltételek fennállását a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szerv vizsgálja a beszámolók adatai alapján minden letétbe helyezés alkalmával. Abban az esetben, ha valamelyik feltételnek nem felel meg a szervezet, akkor a bíróság megszünteti a szervezet közhasznú jogállását, valamint a nyilvántartásból is törli az arra vonatkozó adatokat.

Previous
Previous

Közös- és külön vagyon a házasságban

Next
Next

Minden, ami az SZJA-bevallás tervezetből kimaradt