Közös- és külön vagyon a házasságban

Miből áll a házastársak vagyona, mi minősül külön- és közösvagyonnak és hogyan kezelendőek ezek vagyonmegosztás esetén? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

A házastársak vagyona

Vagyonjogi szempontból három részre oszthatjuk a házastársak meglévő vagyonelemeit: 

• a feleség különvagyona;

• a férj különvagyona;

• a közös vagyon. 

A házasság fennállása alatt a felek a legtöbbször ezeknek az alvagyonoknak nem tulajdonítanak jelentőséget, válás és így vagyonmegosztás esetén azonban fontos a jogszabályok ismerete a vagyonelemek feletti tulajdon és a felelősségi kérdések eldöntéséhez.

Közös vagyon

Az úgynevezett törvényes vagyonjogi rendszer alapján – ami eltérő vagyonjogi szerződéses rendelkezés hiányában érvényesül – a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házasság alatt együtt, vagy külön szereznek. Azaz a házassági életközösség alatt szerzett vagyon osztatlanul és egyenlő mértékben illeti meg a feleket, tekintet nélkül a szerzésben történő közreműködésükre.

Előbbiek alapján kijelenthető, hogy nem bír jelentőséggel a felek házassága alatt szerzett jövedelmi aránya, sőt a házassági vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonból származó vagyonelemek közhiteles nyilvántartásban – földhivatali, okmányirodai nyilvántartás – való feltüntetése sem eredményezi a vagyontárgy kizárólagos tulajdonjogát. Azaz a közös vagyonból vásárolt ingatlan, gépjármű attól függetlenül, hogy csak az egyik fél nevén van feltüntetve, közös vagyonnak számít.

Amennyiben a házasság fennállása alatt az egyik fél – közös vagyonból – sikeres vállalkozásba kezd, a gazdasági társaságban fennálló üzletrésze, részvénye házassági közös vagyont képez, mely a házastársak közös, egyenlő arányú tulajdona.

A házasság alatt nem csak aktív vagyont lehet szerezni, a közös vagyon megtestesülhet passzívaként is, a felek, illetve valamelyik fél által vállalt fizetési kötelezettségek formájában.

Sajátos a természete a házassági közösvagyonba tartozó aktív vagyonnak, hiszen az abból rá eső tulajdoni részével egyik fél sem rendelkezhet egyoldalúan a vagyonközösség fennállása alatt, így nem lehet jogszerűen értékesíteni a másik fél hozzájárulása nélkül a gazdasági társaságban egyik fél tulajdonában lévő – de közös vagyonnak számító – üzletrészt, illetve a közös lakóhelyül szolgáló ingatlant.

A vagyonközösség fennállása alatt bármely házastársnak a közös vagyonra kötött visszterhes szerződését a másik házastárs hozzájárulásával kötött szerződésnek kell vélelmezni, tehát, amennyiben a házastársak egyike a saját nevében jelentős összegű részvénycsomagot vásárol vagy akár kölcsönügyletet köt, azt úgy kell tekinteni, hogy a házastársa tudtával és felelősségére történt.

Különvagyon - mi az, ami az is marad?

Az a vagyontárgy, ami a vagyonközösség létrejöttekor már megvolt és a házasság alatt végig megtartja különvagyoni jellegét, az nem tartozik a felek közös vagyonába.

A házasság megkötésével egy időben létrejön az élet- és vagyonközösség, azonban fontos azzal is tisztában lenni, hogy ha a felek házasságkötés előtt élettársi kapcsolatban éltek, úgy a házassági vagyonjogi szabályok az életközösség kezdő időpontjától érvényesülnek.

Vagyis a házasságkötés – vagy ha volt ilyen, az azt megelőző életközösség létrejötte – előtt már valamelyik fél tulajdonában lévő vagyon, mint ingatlan, gazdasági társaságban fennálló üzletrész, gépjármű, sőt, az ilyen vagyonelemek helyébe lépő újabb vagyon sem fogják a házastársak közös vagyonát képezni bármennyi együtt töltött idő elteltével sem.

Amennyiben például egy különvagyoni – azaz életközösséget megelőzően szerzett – ingatlan értékesítését követően a házastárs az értékesített ingatlanból másik ingatlant vásárol, az változatlanul a különvagyonát képezi.

Ha azonban az új ingatlan vásárlásához házastársa is hozzájárult anyagilag, vagy abba a közös vagyonból történik ráfordítása, a hozzájárulás arányában lehet a tulajdoni viszonyokat meghatározni. Abban az esetben viszont, ha az értékesítésre került különvagyoni ingatlanból befolyó bevételt a házastársak közös utazásaik finanszírozására használják fel, a különvagyonát értékesítő fél nem léphet fel különvagyoni elszámolási igénnyel házastársával szemben. A különvagyonba tartozó vagyonelemek házasság során történő különböző célú felhasználása, keveredése nagyban befolyásolhatja az adott vagyoni érték tulajdonviszonyait és eredményezheti akár az adott vagyon különvagyoni jellegének megszűnését is.

Nem fog a házasfelek közös tulajdonába kerülni a házasság alatt bármelyikük öröklés útján szerzett vagyona.

A házasság alatt bármelyik fél által kapott ajándék tulajdonjogi sorsa összetettebb vizsgálatot érdemel. Főszabály szerint az ajándék tárgya a megajándékozott különvagyona lesz, de vitatás esetén lehetőség van ez alól kivételt tenni.

Kit illet a házassági különvagyon haszna?

Legjellemzőbb haszon például a különvagyont képező ingatlan bérleti díja, illetve különvagyonnak számító cégből származó osztalék, a befektetés kamatai, mely hasznok a házastársak közös tulajdonába kerülnek. Ezek alapján amennyiben az egyik fél a házasság alatt szüleitől ajándékba kapott összegből egy gazdasági társaságot alapít, maga a cégben fennálló üzletrésze a különvagyonát képezi, de a cégből kapott osztalék fele házastársát illeti. A különvagyoni befektetésekben a házasság fennállása alatt bekövetkezett értékemelkedés viszont nem tekinthető közös vagyonnak, így az egyik házastárs különvagyoni részvénycsomagjának árfolyamemelkedéséből, az ingatlan, de akár a cég piaci értékében bekövetkezett változásból eredő nyereség változatlanul különvagyon marad.

A házastársak közül ki miért és mivel felelős?

A házassági közös vagyon feletti rendelkezés esetén vizsgálni szükséges egyrészt harmadik személyekkel, másrészt a házastársak egymással szemben fennálló felelősségét. 

Alapvető különbséget eredményez a házas felek felelőssége kapcsán az, hogy egy adott kötelezettséget eredményező ügylet megkötésében csak az egyikőjük vagy mindkettőjük részt vett-e.

• A közös vagyon terhére szerződést kötő házastárs a harmadik személlyel szemben fennálló tartozásaiért teljes vagyonával, azaz a különvagyonával és a közös vagyon rá eső részével felel.

• A szerződéskötésben részt nem vett házastárs felelőssége a házastársa által a hozzájárulásával kötött szerződésért harmadik személlyel szemben a tartozás esedékességekor rá eső közös vagyoni hányad erejéig áll fenn.

Ha például a banktól felvett kölcsönszerződésen kizárólag az egyik házastárs neve szerepel, de a kölcsön összege igazolhatóan a közös ingatlanra lett fordítva, ennek visszafizetésével mindkét házastárs felel, de a szerződésben részt nem vevő házastárs felelőssége kizárólag a közös vagyonból rá eső részére korlátozódik, míg a szerződést kötő házastárs a szerződés teljesítéséért különvagyonával is felel.

Amennyiben a házastárs a szerződéskötéshez nem járult hozzá és hozzájárulását vélelmezni sem lehet, a szerződésből eredő kötelezettségért nem felel.

Vannak sajnos olyan esetek is, amikor a házastársa hozzájárulása nélkül szerződést kötő fél komoly károkat okoz házastársának. Ilyen eset például, amikor vagyonmegosztás időtartama alatt az egyik házastárs értékesíti a felek közös tulajdonát képező tőzsdei befektetéseit, melyből adódóan a házastársat jelentős összegű kár éri, a szerződést kötő házastárs köteles a házastársának okozott kár megtérítésére.