5 eset, amikor áfát kell fizetni külföldön

Számos magyar vállalkozás érdekelt nemzetközi kereskedelemben - ilyen esetek például a Közösségen belüli termékértékesítés, harmadik országból történő termékimport vagy külföldön megvalósuló szolgáltatásnyújtás. A határon átnyúló ügyletek kapcsán fontos megvizsgálni, hogy keletkezik-e utána külföldi áfa regisztráció- és adófizetési kötelezettség.

Amennyiben egy magyar adóalany tevékenysége külföldi áfa-regisztrációs kötelezettséggel jár, számolni kell az áfaregisztráció és az adóbevallási kötelezettség költségeivel, illetve a kapcsolódó adminisztrációs teherrel is. Az áfa-bevallás, a Közösségi Összesítő Nyilatkozat, esetlegesen Intrastat (statisztikai célú riport EU-n belüli termékmozgásokról) jelentési kötelezettség mellett felmerülhet az adott ország szabályzásától függően valós idejű számla-adatszolgáltatási kötelezettség (hasonló, mint belföldön az Online Számla rendszere) és egyéb adó - vagy közteher fizetési és bevallási kötelezettség is. 

Az alábbiakban olyan eseteket mutatunk be,  amikor a társaságoknak a határon átnyúló ügyletek után külföldi áfa fizetési kötelezettsége keletkezik.

1. Magyar adóalany harmadik országból az EU másik tagállamában terméket importál, ahonnan magyar vevőknek értékesíti tovább a termékeket.

Egy Magyarországon letelepedett társaság Kínából importál terméket az Európai Unióba, a termékek Hollandiában kerülnek szabad forgalomba, majd az importot követően Magyarországra szállítják ki a végső magyar adóalany vevők részére.

Amennyiben az import teljesítési helye Hollandia, az ügylet holland áfa fizetési kötelezettséget keletkeztet az importáló társaság oldalán, mely import áfa visszaigényelhető a holland adóhatóságtól, amennyiben minden jogszabályi feltétel teljesül. Az importot követő, Hollandiából Magyarországra történő értékesítés Közösségen belüli termékértékesítésnek minősül, melyet a társaságnak holland EU adószám alól kell számláznia áfa felszámítása nélkül a magyar vevőnek.

A társaságnak tehát holland áfa regisztrációs kötelezettsége keletkezik; az értékesítést a holland áfa bevallásban és a holland Közösségi Összesítő jelentésben („EC Sales and Purchase List”) kell bevallania. Az adófizetésre kötelezett a magyar végső vevő, aki a fordított adózás szabályai alapján számolja el a magyar áfát Közösségen belüli beszerzés címen belföldi áfa bevallásában.

A holland adószám igénylése elkerülhető lehet másik vámeljárás választásával, illetve holland vámügyintéző megbízása is sokat egyszerűsíthet a pénzügyi és adminisztrációs terheken, ezek vizsgálatához mindenképpen javasolt adótanácsadó segítségét igénybe venni. 

2. Fel- vagy összeszereléssel járó termékértékesítés külföldi áfafizetése

Egy magyar társaság valamilyen gépet, berendezést úgy értékesít külföldi megrendelőjének, hogy vállalja a gép, berendezés összeszerelését, üzembehelyezését is, és ez a munka az EU egy másik tagállamában történik.

Főszabály szerint a társaságnak nem kell adószámot regisztrálnia EU-ban, mivel a teljesítés helye nem Magyarországon, hanem abban az EU tagállamban van, ahol az összeszerelés, üzembehelyezés történik. Ha a megrendelőnek az adott országban van EU-s adószáma, a magyar társaság áfa nélküli, fordítottan adózó számlát állít ki a megrendelőnek (természetesen ez csak a főszabály, amelyet felülírhat több tényező is).

Sokan nem számolnak azonban azzal a problémával, hogy ha a gép, berendezés összeszereléséhez valamilyen alkatrészt egy másik EU tagállamból vásárolják meg és azt közvetlenül a célországba fuvarozzák (ahol az összeszerelés történik), akkor azt az ügyletet külön kell vizsgálni, és közösségi beszerzés címén adószámot kell regisztrálniuk a fuvarozás célországában (minden esetben külön kell vizsgálni az áfa regisztrációs kötelezettséget, mert EU 1 alkalmazhat akár értékhatárt is a regisztrációhoz).

3. Raktárkészlet külföldön

Felmerülhet áfa regisztrációs kötelezettség abban az esetben is, ha a magyar társaság raktárkészletet tart fenn egy másik EU tagállamban. A raktárból történő értékesítéseket EU 1 szabályai szerint kell számláznia és az áfát megfizetnie az EU 1-ben történő belföldi ügyletek kapcsán, illetve itt kell bevallania a raktárból kiinduló közösségi termékértékesítéseket és export értékesítéseket is, a helyi szabályok szerint.

A raktárkészletről történő értékesítés kapcsán elkerülhető lehet az áfa regisztrációs kötelezettség a vevői készletekre vonatkozó egyszerűsítés alkalmazásával.

4. Külföldi rendezvények, konferenciák külföldi áfakötelezettsége

Abban az esetben, ha egy magyar cég másik EU tagállamban szervez kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport- vagy más hasonló eseményt, akkor felmerülhet annak a lehetősége, hogy az eseménynek otthont adó országban áfa regisztrációs kötelezettsége keletkezik, és a helyi szabályok szerint kell számláznia és áfát fizetnie.

Rendszerint ilyen esetnek számít az, ha 

1. a rendezvényen belépővel lehet részt venni, és a résztvevők között nem csak az adott EU tagállamban áfa regisztrált adóalanyok vannak, hanem például magyarok, másik EU tagállambeli vagy harmadik országos adóalanyok is, vagy 

2. nem adóalanyok (például magánszemélyek) is részt vesznek a rendezvényen – ebben az esetben nem feltétel a belépőjegy sem, hanem például magánrendezvények is beleeshetnek ebbe a körbe.

A résztvevők személye kapcsán mindig azt kell vizsgálni, hogy a társaság kivel áll szerződéses kapcsolatban, azaz például, ha egy társaság a munkavállalói részére rendeli meg és fizeti ki a rendezvényen való részvételt, akkor a társaság számít megrendelőnek, azaz résztvevőnek.

5. Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások külföldi áfafizetése

Ingatlanügyletek esetében nagyon gyakori, hogy áfa regisztrációs és -fizetési kötelezettség keletkezik az ingatlan fekvése szerinti EU tagállamban, illetve sokszor kell áfa és/vagy társasági adó telephely meglétét is vizsgálni.

Egy magyar társaság ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatást, például ingatlanközvetítést vagy értékbecslést végez egy másik EU tagállamban.

Az ilyen ügyletek vonatkozásában sok EU tagállam bevezette a fordított adóztatást, azonban mivel ez nem kötelező, nem minden tagállam élt ezzel a lehetőséggel.
Előfordulhat tehát olyan eset, hogy a társaság egy EU tagállamban fekvő ingatlan értékbecslését végzi el, és ezt a szolgáltatástaz adott EU tagállamban regisztrált másik adóalanynak nyújtja, és emiatt adószámot kell regisztrálnia az adott tagállamban és áfa fizetési kötelezettsége keletkezik.

De hasonló eset, ha a szolgáltatás megrendelője nem rendelkezik adószámmal az adott tagországban, ilyenkor szinte bizonyos, hogy a magyar Társaságnak kell az áfa regisztrációs és -fizetési kötelezettséget teljesíteni az EU tagállamban.

Mikor lehet elkerülni a külföldi áfaregisztrációt?

Számos olyan EU-s és magyar jogszabályi lehetőség van, melynek célja, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén az adóalany el tudja kerülni a külföldi áfa regisztrációt. Ilyen például láncügyletek esetén a „háromszög egyszerűsítés”, vagy más országban fenntartott raktárból történő értékesítés során az úgynevezett „vevői készlet” intézménye. Import áfafizetési kötelezettség mentessége kapcsán az ún. „42-es eljárás” kerülhet szóba. Emellett vannak olyan EU tagállamok, ahol változó feltételek mellett „nemzetközi fordított adózás” alkalmazható az olyan adóalanynak történő belföldi termékértékesítés esetén, amikor az értékesítő egyébként nem letelepedett az adott tagállamban (ez utóbbi típusú fordított adózás Magyarországon például nem került bevezetésre). 

Sok esetben tehát elkerülhető lehet a külföldön történő áfa regisztráció, de vannak olyan helyzetek, amikor kötelező a regisztráció vagy akár a többletköltségeket és adminisztrációs terheket is figyelembe véve előnyösebb a külföldi áfa fizetési kötelezettséget választani.