Munkaidővel kapcsolatos szabályok és előírások

A munkaidő, munkaidőkeret, a fluktuáció, a rendkívüli szabadság és a távolléti díj fogalmának pontos ismerete és megfelelő alkalmazása kritikus fontosságú lehet a munkavállalók elégedettsége és a hatékony munkaszervezés szempontjából. Az alábbiakban a legfontosabb fogalmakat és összefüggéseket tekintjük át.

Munkaidő naptár

Munkaidő naptárral könnyebben tervezhető a munkaidő egy adott időszakban, főleg azok számára, akik változó munkaidőben vagy több munkahelyen dolgoznak.

A munkaidő naptár használatának előnyei:

• A HR szakemberek nyomon követhetik a dolgozók munkaidejét és könnyedén kezelhetik a szabadságokat és a betegszabadságot is;

• Segít a hosszú hétvégék és az áthelyezett munkanapok tervezésében, amelyek javítják a dolgozók munka-magánélet egyensúlyát és növelik az elégedettségüket;

• Segítségével a HR-esek képesek betartani a munkajogi szabályokat és az egyéb előírásokat, amelyek biztosítják a munkahely biztonságát és hatékonyságát.

Havi munkaidőkeret 2023

A munkaidő naptár segítségével könnyedén meghatározható, hogy a munkavállalóknak mennyi időt kell dolgozniuk egy adott hónapban. A havi munkaidőkeret 2023-ban tartalmazza a hónapban elérhető munkanapok és munkaórák számát, valamint az áthelyezett munkanapokat és pihenőnapokat is. A munkáltatók a munkaidő naptár alapján tudják beosztani a dolgozók munkaidejét úgy, hogy az megfeleljen a havi munkaidőkeretnek.

Az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével a munkáltatók meghatározhatják, hogy a dolgozók melyik napon és milyen időpontokban dolgoznak.

Fluktuáció és a munkaidőkeret

A munkaidőkeret  lehetőséget ad a munkáltatónak, hogy előre tervezze a munkaidőket, ezáltal javíthatja a munkaszervezést és csökkentheti a munkavállalók túlterheltségét. Azonban ha a munkaidőkeret nem megfelelően van kialakítva, akkor az növelheti a fluktuációt, mert a munkavállalók elégedetlensége és stressze miatt többen hagyhatják el a munkahelyüket.

A rendkívüli szabadság

A Munka Törvénykönyve nem használja a „rendkívüli szabadság” kifejezést, hanem a „munkavégzés alóli mentesülés” fogalmát alkalmazza, melyet az Mt 55.§-a szabályoz. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló bizonyos esetekben nem köteles munkát végezni, de megilletik a munkaviszonnyal összefüggő jogok és kötelezettségek. A munkavégzés alóli mentesülés ideje alatt a munkavállalót távolléti díj illeti meg.

A távolléti díj az a pénzbeli ellenszolgáltatás, amelyet a munkavállalónak a munkáltató fizet azért, mert a munkavállaló munkavégzés alóli mentesülés miatt távol marad a munkahelyétől. A távolléti díj összege általában a munkavállaló átlagkeresetének egy bizonyos százaléka, amelyet a munkáltató és a munkavállaló által kötött szerződés határozza meg, valamint a Munka Törvénykönyve is tartalmaz szabályokat arról, hogy milyen esetekben és milyen mértékben jár a távolléti díj.