Emelések a 2024-es adócsomagban

A jövő évi adótörvényekben sok, a veszélyhelyzet ideje alatt ideiglenesen bevezetett adóemelést emel törvényi erőre a kormány, azaz ezek az emelések így hosszútávon is velünk maradnak.

Az emelések oka a 2024-es költségvetésre nézve nagyobb bevételeket jelent, továbbá elősegíti, hogy a kormány megfelelhessen az Európai Bizottságnak tett vállalásainak - nevezetesen a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz lehívásához fokozatosan ki kell vezetnie az extraprofitadókat, ebből a vállalásból uyganis Brüsszel biztosan nem fog engedni.

Többek között az egyes energiahordozókra kivetett különadókat is ezért olvasztják be a jövedéki adók közé, melynek következtében az LPG, vagy a földgáz esetében is az emelt teher kerül a hosszútávú adótételek közé.

A jövedéki adó esetében viszont - ahogy az üzemanyagoknál - úgy a dohánytermékeknél is megadták a jövő évi tételeket. A dohánytermékek jövedéki adójának 2024-es mértéke azonban megegyezik a 2023-ban már hatályban lévő adómértékekkel, melyről a kormány már a 2022-es extraprofitadó-rendeletében rendelkezett.

További rejtett emelések 2024-ben

1. Hosszú távon marad a magas tranzakciós illeték

• Tavaly a kormány 6 ezer forintról 10 ezer forintra emelte pénzügyi műveletenként a legmagasabb díjtételt, de egyébként 0,3 százalékra húzta a tételt. Ez most tartósan velünk marad.

• Az illetékemelés az értékpapírok esetében különös figyelmet érdemel, mert a bankbetéteken, pénzügyi termékeken keletkező kamatokra, hozamokra kiterjesztett 13%-os szocho miatt a bankokon keresztül vásárolt állampapíroknál is marad a magasabb tranzakciós illeték. Ez alól mentességet csak a Magyar Posta vagy Államkincstár által végzett ügyletek, illetve a 20.000 forint alatti tranzakciók élvezhetnek.

• A külföldi pénzügyi szolgáltatóknak is fizetniük kell tranzakciós illetéket a magyar adóalanyoknak végzett tranzakciók után. 

• Mivel a repülőgép-üzemanyagok nem jövedéki adóköteles termékek, valamint a légitársaságokra kivetett extraprofitadó sem volt EU-konform, abból környezetvédelmi díjtételt csinált a kormány.

2. Osztalékadó a bizalmi vagyonkezelőkre

• A magánalapítványoknál és a bizalmi vagyonkezelőknél is adófizetési kötelezettségeket rendszeresít a kormány. Ennek értelmében értékesítésnek minősül, ha valaki bizalmi vagyonkezelési jogviszony vagy magánalapítvány révén vagyonát adja átegy vagyonkezelőnek vagy alapítványnak. Az ebből az értékesítésből származó bevételt vagyoni érték alapján kell megállapítani. Ezt az átvevő a számviteli nyilvántartásban rögzíti, az adót pedig a magánszemélynek kell bevallásában megállapítani és megfizetni.

• Amennyiben a vagyon i értéket nem pénzben adták, akkor a juttatást kapó magánszemély az alábbiak szerint határozza meg a szerzési értéket:

  • Az osztalékként megszerzett vagyoni érték kivételével az értéket az adhatja meg, amelyet a vagyoni érték a vagyonkezelési jogviszony vagy a magánalapítványi vagyon számviteli nyilvántartásában mutat a kiadáskor, értékhelyesbítés nélkül.

  • A bizalmi vagyonkezelési jogviszony vagy a magánalapítványi vagyon által nem pénzben juttatott osztalékaként megszerzett vagyoni érték esetén pedig a szerzés időpontjában meghatározott szokásos piaci értéket kell figyelembe venni.

A vagyonkezelőnek vagy az alapítványnak 30 napon belül tájékoztatnia kell a kedvezményezettet a figyelembe vehető szerzési értékről, és az adó- és vámhatóságnak is adatot kell szolgáltatnia.

• A vagyonelem tulajdonba adását nem eredményező vagyoni érték magánszemély részére történő juttatásakor (ideértve az ingyenes vagy kedvezményes használat biztosítását) adóköteles lesz az ezzel a juttatással összefüggő a kezelt vagyon, a magánalapítványi vagyont terhelő költség, ráfordítás. Az adót a vagyonkezelő vagy az alapítvány fizeti, és az adózási előírások szerinti határidőig kell bevallani és megtéríteni. 

  A bizalmi vagyonkezelő és a magánalapítvány által juttatott vagyoni értékek közül, a vagyon kiadása adómentes marad, de a vagyon hozama osztalékként adóköteles lesz.
  

3. Változó ekho, marad a családi kedvezmény

• Az ekho esetében törvényi szintre emelkedik az az intézkedés, amelynek értelmében a kifizetőt nem terheli egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetési kötelezettség.

• Törvényi szintre emelkedik, hogy az alkalmi munkában dolgozó filmipari statiszták napi nettó jövedelme nem lehet több, mint a hónap első napján érvényes minimálbér 12 százaléka (száz forintra kerekítve).

• A családi kedvezmény 2024-ben is eltartottanként és jogosultsági hónaponként a következők szerint alakul:

  egy eltartott esetén 66 670 forint,

  kettő eltartott esetén 133 330 forint,

  három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.

4. Tao és hipa - marad a devizafizetési lehetőség

• Hosszú távon elérhető lesz az a lehetőség, mely szerint a céges adózók a társasági adójukat dollárban vagy euróban is megfizethetik.

  Ehhez az adózóknak az adóév első napját megelőző hónap első napjáig be kell jelenteniük az állami adó- és vámhatóságnál, ha a forinttól eltérő pénznemben kívánják teljesíteni a társasági adó fizetési kötelezettségüket. Ha valaki az év közben kezdi meg az adózást, akkor a bejelentést az adó- és vámhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg kell megtennie.

  A bejelentett adóösszegeket az adózóknak a társasági adóelőleg és a társasági adó kincstár által nyitott devizaadófizetési számlájára történő átutalással kell teljesíteniük. Az euró- vagy amerikai dollár-összegek az adózó adószámláján a Magyar Nemzeti Bank által megállapított árfolyamon forintösszegben kerülnek jóváírásra. A NAV a devizaösszeget átvezeti a társasági adó befizetésére szolgáló államháztartási számlára forintban.
  

• A helyi iparűzési adó esetében is törvényi szinten biztosított lesz a devizafizetés lehetősége.

• A gépjárműadónál megengedik, hogy a jelenlegi két részlet helyett egyösszegben, április 15-ével történő megfizetéskor teljesítsék ezt az adót a gépjármű tulajdonosok.
  

5. Egészségügyi termékadó egyes élelmiszerekre

• A tavaly júniusban bevezette rendelkezésre, miszerint az energiaitaloknál több összetevőt tekintenek adókötelezettséget eredeztető hozzávalónak megszűnik a mennyiség korlátozás (azok az italok is a termékadó hatálya alá esnek, melyek metil-xantin mellett egyéb hatóanyagokat - pl.: taurint, ginsenget, L-arginint vagy ezek kombinációját tartalmazzák).

  Az adó mértéke azonban továbbra is kétféle marad: az első kategóriába tartozó, jelenleg 50 Ft/liter adómértékkel adózó italok esetén 65 Ft/liter, a második kategória szerinti energiaital esetében pedig 390 Ft/liter az adómérték.

• A népegészségügyi termékadóval érintett áruk köre is bővül, mely által szűkül az adókötelezettség alá nem tartozó üdítőitalok csoportja. 25 százalékról a cukros/édes üdítők, szörpök (sűrítmények) esetében 50%-ra emelkedik az a gyümölcs illetve zöldséghányad határérték, mely elérése esetén az ital (nektár, zöldség- vagy gyümölcslé, szörp) nem esik az adóköteles termékkörbe.

• Új adóköteles terméknek minősülnek a – magas cukortartalmú és alacsony rosttartalmú – 1904 VTSZ szám alá tartozó reggeliző pelyhek, gabonapelyhek, a cukrozott/édesített 2008 VTSZ szám alá tartozó magvak, valamint a 2006 VTSZ szám alá tartozó kandírozott/cukrozott zöldségek, gyümölcsök is.