Őszi adócsomag 2024: a személyi jövedelemadóról szóló törvény változásai

Az egyes adótörvények módosításáról szóló T/9724. számú törvényjavaslatot október 29-én nyújtották be az Országgyűléshez, amely számos, a vállalatokat érintő jelentős változásokat is tartalmaz. Az alábbiakban az SZJA-t érintő változásokat részletezzük.

SZÉP Kártya 

A 2025. január 1-jén nyilvántartott és a számlára 2025. évben utalt munkáltatói támogatás 50 százalékának erejéig a SZÉP Kártya a 2025. évben lakásfelújítási célokra is elkölthető lesz.

Szja adómentességek körének bővülése

Bővül az adómentes bevételek köre, többek között az alábbiakkal: 

• Adómentes lesz a műemléknek minősülő ingatlan megszerzését követő 36 hónapon túli értékesítéséből származó jövedelem - azaz az adómentességhez szükséges eddigi öt év ezzel három évre csökken a műemlék épületek esetében, feltéve, hogy a magánszemély a műemléki ingatlant a megszerzést követően a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően felújította, műemléki helyreállítását elvégezte, és erről rendelkezik az örökségvédelmi hatóság által kiállított igazolással.

• Adómentessé válik az a szolgáltatás, melyet a munkáltató az általa fenntartott sportlétesítmények, valamint az ott található sporteszközök ingyenes vagy kedvezményes használatának biztosítása révén juttat. Azaz a céges edzőterem ingyenes használata után nem keletkezik adófizetési kötelezettség.

• Adómentessé válik a végső felhasználó magánszemély által végzett energiamegtakarítást eredményező beruházásra, korszerűsítésre, felújításra tekintettel a magánszemély által megszerzett bevétel, így különösen a magánszemély javára nyilvántartásba vett hitelesített energia megtakarítás (vagyoni értékű jog), az energia megtakarítás érdekében igénybe vett szolgáltatás, vásárolt termék árengedménye, továbbá az említett magánszemély által a hitelesített energia megtakarítás mint vagyoni értékű jog átengedése ellenében megszerzett bevétel. A mentesség a Javaslat értelmében a 2024 január 1-től keletkezett jövedelmekre alkalmazható.

• Adómentes lesz az a jövedelem, amely a kifizető által megvásárolt visszaváltási díjas termékek magánszemély részére bármely módon történő átengedése révén keletkezik.

• Adómentes lesz a gyermekvállaláshoz kapcsolódóan elengedett hallgatói hiteltartozás összege is. 

• A vészhelyzeti kormányrendeletek törvényi szintre emelése révén a borászati termék üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatásának adómentességét tartalmazó 451/2023. kormányrendelet rendelkezése szintén átkerült a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe.

Családi adókedvezmény

A közzétett jogszabálytervezet szerint a családi adóalapkedvezmény mértéke 2025. július 1-jén és 2026. január 1-jén két lépésben összesen megduplázódik.

2025. július 1-től kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként az adóalap kedvezmény mértéke:

• egy eltartott esetén 100 000 Ft;

• kettő eltartott esetén 200 000 Ft;

• három és minden további eltartott esetén 330 000 Ft.

2026. január 1-től kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként az adóalap kedvezmény mértéke:

• egy eltartott esetén 133 340 Ft;

• kettő eltartott esetén 266 660 Ft;

• három és minden további eltartott esetén 440 000 Ft.

Ez azt jelenti, hogy 2025 nyarától egy kiskorú gyermek után havonta nem 10 ezer forint, hanem 15 ezer forint adómegtakarítást lehet elérni, majd 2026-tól ez az összeg 20 ezer forintra nő. A két- és háromgyermekes családok kedvezménye is arányosan emelkedne, így a három kisgyermeket nevelő családok esetében 2026-tól havi 99 ezer forint helyett 198 ezer forint maradhat a nagycsaládosok zsebében.

A tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos eltartottak után minden ilyen eltartott esetén 2025. július 1-től további 100 000 Ft-tal, 2026. január 1-től 133 340 Ft-tal emelkedik az adóalapkedvezmény összege.

Kamatjövedelem

Az Szja törvény szerint a kamatjövedelem sokkal tágabb fogalom, mint a hétköznapi értelemben vett kamat.

Kamatjövedelemnek minősül például a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott kötvények értékesítéséből, visszaváltásából származó jövedelem, kollektív befektetési értékpapírok tőzsdén kívüli értékesítéséből, visszaváltásából, beváltásából származó jövedelem. 

A jelenleg hatályos Szja törvény a kamatra vonatkozóan meghatározza, hogy mi minősül jövedelemszerzés helyének, ugyanakkor a kamatnak nem minősülő kamatjövedelemre vonatkozóan nem tartalmaz ilyen rendelkezést. A törvényjavaslat szerinti kiegészítés 2025. január 1-jétől az alábbi következményekkel járna: 

• ha egy magyar adóügyi illetőségű magánszemély kamatnak nem, de kamatjövedelemnek minősülő jövedelmet (azaz külön adózó jövedelmet) szerez egy nem egyezményes államból, akkor e jövedelem az Szja törvény alkalmazásában külföldről származónak minősül és e jövedelemmel összefüggésben külföldön megfizetett adó az általános szabályok szerint beszámítható Magyarországon;

• ha egy magyar kifizető (pl. hitelintézet, biztosító) az Szja törvény szerinti kamatjövedelmet (amely ugyanakkor nem minősül kamatnak) juttat egy olyan külföldi adóügyi illetőségű magánszemély részére, amely magánszemély illetősége szerinti állammal Magyarországnak nincs adóegyezménye, akkor e jövedelem szerzési helye Magyarország, és így Magyarország megadóztathatja e jövedelmet. 

Szellemi termék apportjának adómentessége

Az innovatív, piaci értékkel bíró szellemi termékkel rendelkező vállalkozások létrejöttét kívánják támogatni azzal, hogy szellemi termék apportálása esetén a szellemi terméket létrehozó (eredeti jogosult) magánszemélynek nem keletkezne adófizetési kötelezettsége a szellemi termék társasági szerződésben meghatározott értéke után. 

Bevételszerzés időpontja igénybe vett szolgáltatás esetén

2025. január 1-jétől újra módosulnak a bevételszerzés időpontjára vonatkozó szabályok igénybe vett szolgáltatások esetén:

• Saját szolgáltatás esetén a bevételszerzés időpontja az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az ÁFA törvény rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója ÁFA fizetésére kötelezett vagy sem).

• Vásárolt szolgáltatás esetén (ha a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával) a bevételszerzés időpontja az a nap, amelyen a szolgáltatásról szóló bizonylat a kifizető rendelkezésére áll. 

Fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyek adózásával kapcsolatos változások (Airbnb)

2024. június 24-én a kereskedelemről szóló törvényben a magánszálláshely fogalma a lakás és az üdülő mellett kiegészült az emberi tartózkodásra alkalmas gazdasági épülettel.

E jogszabály és az Szja törvény közötti összhang megteremtése érdekében, 2025. január 1-jétől a fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély a tételes átalányadózást adóévenként az adóév egészére abban az esetben választhatja, ha e tevékenységet legfeljebb három, a tulajdonában, haszonélvezetében lévő, a kereskedelemről szóló törvény szerint magánszálláshelynek minősülő ingatlanban folytatja.  

A törvényjavaslat alapján 2025. január 1-jétől a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó mértéke lakószobánként 38 400 forintról 150 000 forintra változna bizonyos esetekben. Ez egy jelentős, 3,9-szeres növekedést jelent az adó mértéke vonatkozásában.

A tételes átalányadó évi összege lakószobánként 150 000 forint azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót. Marad a 38 400 forint azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma nem haladta meg a 2 milliót.

A NAV első alkalommal 2025. január 15-ig teszi közzé a honlapján azon települések listáját, ahol a KSH által közzétett adatok alapján a vendégéjszakák száma 2023-ban meghaladta a 2 milliót. 

Átalányadózó egyéni vállalkozóknál a TESZOR-t felcserléi az ÖVTJ

A tervezet szerint 2025. január 1-jétől az átalányadózó egyéni vállalkozóknál a 80 százalékos költséghányad alkalmazására jogosító tevékenységek TESZOR-kód helyett ÖVTJ-kódok alapján kerülnek meghatározásra.