Kérdések a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) és a környezetvédelmi termékdíj (KVTD) kapcsán

Egy évvel ezelőtt a vállalatok még csak ízlelgették az EPR és a MOHU rövidítést, és mindenki próbálta megfejteni, hogy milyen tennivalója lesz a kiterjesztett gyártói felelősség körében. Nem tudták sikeresen venni az akadályt, ami azzal járt, hogy a több mint 10 éve megszokott termékdíj (KVTD) mellé megérkezett egy, a termékdíjhoz nagyon hasonló, de mégis más kötelezettség, az EPR.

A kiterjesztett gyártói felelősség rendszere jóval bonyolultabb a termékdíj kezelésnél, nagyobb adminisztrációt és felkészültséget megkövetelő feladat, és nem utolsó sorban a vállalatoknak jelentősen nagyobb fizetési kötelezettséget jelentő rendszer. 

A kereskedő és a gyártó cégek esetében szinte minden cég érintett az EPR kötelezettségekkel, azonban sokan vagy nincsenek is ennek tudatában vagy nem akarnak ezzel a kérdéssel foglalkozni. Így nem meglepő, hogy a tapasztalatok alapján a cégek jelentős része 2023-ban az utolsó pillanatokra hagyta az EPR rendszer szabályainak abszolválását, de az érintett társaságok jelentős része nem, vagy csak késve tudott eleget tenni a regisztrációs és adatszolgáltatási kötelezettségeknek.

Az EPR rendszer folyamatosan fejlődik

Mint minden új kötelezettség az EPR is egy folyamatos fejlődésen ment keresztül az elmúlt évben, melyet a gyakorlat és a gyakorlat által felvetett kérdések determináltak. Éppen ebből adódóan a szabályozás gyakran változott, nehezen követhető módon és számtalan kérdést nem a jogszabály rendelkezései, hanem az értelmező minisztériumi és hatósági állásfoglalások válaszoltak meg. Az egymást követő bevallási időszakok tendenciái alapján azonban egyre több cég jutott el arra a pontra, hogy mostanra eleget tud tenni a közel egy évvel ezelőtti határidejű regisztrációs és adatszolgáltatási kötelezettségnek. 

Az EPR rendszer ellentmondásai

Sok olyan ellentmondás van még a rendszerben, melyek a modern hulladékgazdálkodás alapelveit is figyelembe véve nem tisztázottak.

EPR és KVTD párhuzamosan? Miért, meddig?

A jelenlegi rendszert vizsgálva minden érintett gazdálkodóban felmerül a kérdés: mi indokolja azt, hogy az EPR-ben és a termékdíjban is érintett azonos termékáramok esetében, a fizetési kötelezettség felmerülése nélkül, a körforgásos termékekről termékdíj bevallást és EPR adatszolgáltatást egyaránt tenni kell és ráadásul azonos időpontban?

A díjfizetési kötelezettség a két adatszolgáltatás során azonban csak egyszer merül föl, ugyanis a termékdíjból levonható az EPR díj (mely minden termék esetében magasabb, mint az azt terhelő termékdíj). Így az EPR megjelenésével a párhuzamosan életben maradt termékdíj bevallások jelentős része 0 Ft- díjtétellel történik.

Van néhány termékáram, ahol nincs átfedés az EPR és termékdíj kötelezettséget illetően, de ez jelenleg a 10 termékáramot vizsgálva mindössze háromra igaz.

A környezetvédelmi termékdíj (KVTD) további sorsa

Az EPR megjelenésével eldöntendő kérdéssé vált az, hogy mi lesz a termékdíj jövője.

• Jelenlegi formájában a korábbi állami bevételnek a töredéke folyik be a költségvetésbe, mely arra sem biztos, hogy elég, hogy fedezze a beszedésével, ellenőrzésével és kezelésével kapcsolatos hatósági költségeket. 

• A termékdíj esetleges fenntartása semmiképpen sem szolgálhatja azokat a célokat, melyek teljesítésére az EPR bevezetésre került.

• Árnyalja a képet a hulladékgazdálkodásban nem rég bevezetett DRS, azaz a Kötelező Visszaváltási Rendszer bevezetése is.

Elképzelhető egy olyan irány, amely a termékdíjat átalakítja egy klasszikusan adók módjára szedendő díjjá (egyfajta green tax),de akkor ennek az adónak meg kell találni a megfelelő helyét és szerepét az adórendszerünkben.

EPR és KVTD más jogalkotónál

Míg az EPR a hulladékgazdálkodás területére tartozó kötelezettség, és gazdája az Energiaügyi Minisztérium, kezelője pedig a MOHU mint koncesszor, addig a termékdíj a NAV felügyelete alatt álló, kvázi költségvetési bevétel.

Ez a kettő egymástól jelentősen eltérő terület, más jogalkotási és jogértelmezési szokásokkal, mely körülménynek kihatása volt a kötelezettségek bevezetésére, a rendszer kialakítására, valamint a felmerülő kérdések tisztázására.  

Az EPR és a KVTD kötelezettségek szakszerű teljesítéséhez a válllalatoknak speciális szaktudásra is szüksége van, mellyel nem biztos, hogy könyvelőjük minden esetben rendelkezik.

A termékek vámtarifális besorolásának ismerete, valamint a hulladékgazdálkodás és a csomagolási rendelet ismerete elengedhetetlen feltételei a termékdíj kötelezettség szakszerű teljesítésének. Az EPR kezelése pedig megkívánja a termékdíjhoz szükséges ismeretek mellett a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, köztük az egyes hulladékokra vonatkozó rendeletek részletes ismeretét is.

Nem véletlen, hogy az EPR adatszolgáltatás indulásának egy éves évfordulóján az adatok alapján egyértelműen kijelenthető, hogy még mindig sok olyan gazdálkodó van, aki nem vagy nem megfelelően teljesíti az EPR kötelezettségeket és sokan az EPR helyett még mindig termékdíjat fizetnek. A MOHU, mint koncesszor érdeke, hogy a koncesszió formájában megnyert tevékenységet gazdaságosan végezze, azaz legalább annyit, de inkább többet kapjon az EPR díjból, mint amibe a koncesszió keretében elvállt tevékenysége kerül. Így az érintett cégek számíthatnak az ellenőrzés és a szankciók bevezetésé

Az EPR rendszer szankciói

Az Kiterjesztett gyártói felelősség rendszer szabályozása lehetővé teszi, hogy a nem fizető gazdálkodó esetében a termék forgalmazása blokkolható legyen.

Az EPR kötelezettség teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatban a jogalkotó első dolga volt annak a jogi lehetőségét megteremteni, hogy a hatóságok – köztük a hulladékgazdálkodási hatóság és a NAV – minden adatot egymás rendelkezésére bocsáthassanak a hatékony ellenőrzések érdekében. 

Az adatcserén túl akár arra is van lehetőség, hogy az EPR díj hatékony beszedése érdekében a MOHU a NAV-tól kérjen ellenőröket a feladat ellátása érdekében.

Ez azt jelenti, hogy ugyan a MOHU-nak nincs joga ellenőrizni a gazdálkodókat, mert nem hatóság, de a fenti megoldással ez a kérdés áthidalhatóvá vált. Az pedig mindenki számára ismert, hogy kevés olyan adat van, amire a NAV-nak nincs rálátása. Az EPR jövőjét vizsgálva nem az a kérdés, hogy eljön-e az ideje a kötelezettség ellenőrzésének, hanem csak az, hogy mikor és milyen módon fog az megtörténni.