61 - ennyi adófajtával kell számolni 2024-ben

EPR-díj, szén-dioxid kvóta adó, globális minimumadó - csak hogy néhányat említsünk a 2024-es évet érintő adók közül. A trendek alapján elmondható, hogy a különadók alkalmazása folyamatosan kitolódik, nem egy pedig már a törvényi szabályozás szintjére lépett. A tavalyi 59 adófajtához képest idén már összesen 61 adófajtával számolhatunk.

Távozó és új adók

A különadók közül kivezették a befektetési vállalkozásokat és a hitelintézeteket terhelő, a külön kormányrendelet szerinti tranzakciós illetéket, eltörölték a háztartási munka regisztrációs díját (magát a bejelentési kötelezettséget nem!).

Bevezetésre került 4 új adó: 

• Az OECD-s és uniós jogalkotás eredményeképpen Magyarországon is életbe léptek a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adók, melyek célja, hogy a konszolidáltan 750 millió eurót meghaladó árbevétellel rendelkező vállalatcsoportok a globális bevételeik után egy egységes minimum-adómérték (15%) alapján adózzanak, ezáltal – a minimumadó megalkotóinak reménye szerint – megakadályozandó, de legalábbis csökkentendő a tagállamok közötti káros adóversenyt.

• Új adó a gyógyszergyártói extraprofitadó, mely a gyógyszergyártói különadó mellett, azt kiegészítve és attól kicsit eltérő adóalappal hivatott „szabályozni” a gyógyszergyártók különadó-terheit.

• Két újabb adóterhet vetett ki a kormány egy tavaly év közepi rendeletben az ún. jelentős szén-dioxid kibocsátó tevékenységet végző létesítmények üzemeltetőire: a szén-dioxid kvóta adót és szén-dioxid tranzakciós díjat.

Átalakuló adók

Van, ahol szűkült az adótárgy, van, ahol pedig újabb adótárgyakra vetették ki a sarcot.

A közművezetékek adója például 2024-től már nem vonja hatálya alá a hírközlési vezetékeket, míg az ellenkezőre jó példa a turizmusfejlesztési hozzájárulás, ahol a „hop on hop off” jellegű utakis bekerültek az adó hatálya alá.

A NETA hatálya mindeközben egyszerre szűkült és bővült is: egyrészt a termékadó adótárgyai közül eltűnt az alkoholos ital, illetve további két új kategóriával bővült az adóztatandó termékek köre: a jogszabály szerint definiált „csemege” és „előrecsomagolt édes, sós tészta” kategóriával, amelyek után ezt követően a termékadót (is) meg kell fizetni.

Végül ebben a körben bír hírértékkel a termőföldek végleges más célú hasznosítása esetén fizetendő földvédelmi járulék aranykorona érték alapján számított mértéke, amely valamennyi minőségi osztály tekintetében a háromszorosára nőtt ez év elejétől.

A díj ezúttal tényleg díj: a kiterjesztett gyártói felelősség (avagy az EPR) rendszere

Az EPR-rendszer a növekvő hulladékkibocsátásra adott európai uniós válaszlépés. 

A felelősségi rendszer lényege szerint a különböző egyszer használatos (ún. körforgásos) termékek gyártóinak a kibocsátásuk után díjat kell fizetniük egy koncessziós társaság, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. részére, amely megszervezi a keletkező hulladék teljeskörű kezelését a hulladék gyűjtésétől és elszállításától kezdve a hulladék újrahasznosításáig vagy ártalmatlanításáig. A MOHU a díjat a gyártóknak a hulladékgazdálkodási hatóság felé teljesített adatszolgáltatása alapján számlázza ki.

Az EPR-díj esetében, fogalmilag, nem beszélhetünk adóról. Ennek oka, hogy a díj ellenében a kötelezettek egy közvetlenül tetten érhető szolgáltatásban részesülnek.

Jól látszik, hogy a gazdaságpolitikai folyamatok továbbra sem teszik lehetővé, hogy a kormány lemondjon a különadók nyújtotta bevételekről. Közben más folyamatok – úgy, mint a környezet túlzott igénybevétele vagy a közös piacra káros adóverseny elleni küzdelem – további, szintén új adójogszabályokat indukálnak.

A helyzeten talán az segít, hogy az adóhatóság egyre többféleképpen nyújt támogatást az adókötelezettségeknek való megfelelés során – ideértve azt is, hogy februártól már az adóhatóságtól is kérhető az áfabevallások kitöltése.