Az üzleti tárgyaláson elhangzottak rögzítésének jogi korlátai
A technológia fejlődésével egyre könnyebbé válik bármilyen beszélgetés rögzítése akár egy okostelefonnal is. De vajon jogilag megengedett egy üzleti megbeszélés titokban történő rögzítése? És milyen következményekkel járhat, ha valaki egy titokban készített hangfelvételt használ fel egy polgári perben vagy büntetőeljárásban?
Részesül-e valamilyen jogi védelemben a hangfelvétel?
A Polgári Törvénykönyv a személyiségi jogok védelmének érdekében kimondja, hogy minden hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személyek hozzájárulása szükséges. Ha valaki jogsértő módon készít vagy használ fel hangfelvételt, akkor akár sérelemdíj fizetésére is kötelezhető.
A hozzájárulás lehet akár kifejezett, írásbeli vagy szóbeli beleegyezés, de akár olyan magatartás is, amiből egyértelmű, hogy a másik fél nem ellenzi a felvételt. Fontos azonban, hogy a felvételhez való hozzájárulás nem jelenti automatikusan a felhasználásba, például a nyilvánosságra hozatalba történő beleegyezést is.
A fentiek mellett a titkos hangfelvétel készítése adatvédelmi (GDPR) jogsértést is megvalósíthat, hiszen a másik fél hozzájárulása nélkül készül a felvétel. Emiatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság akár adatvédelmi bírságot is kiszabhat, azonban a jelenlegi gyakorlat alapján magánszemélyekkel szemben nagyon ritkán szabnak ki ilyen bírságot.
Felhasználható-e polgári perben?
A jogsértő módon szerzett bizonyíték nem használható fel polgári perben általános értelemben. Azonban kivételes esetekben a bíróság mégis figyelembe veheti azt: olyankor, amikor például egy titkos hangfelvétel a bizonyíték arra, hogy a munkavállaló munkaszerződésének felmondására jogellenesen került sor (mert a hangfelvételből kiderül hogy a munkavállaló megfenyegette őt) akkor erre a hangfelvételre a bíróság hivatkozhat a döntése során.
Fontos szempont az is, hogy a bírók akkor is megismerik a jogsértő módon készített hangfelvételt (mert pl. azt a felperes mellékeli a keresetlevélhez), ha arról később megállapítják, hogy nem használható fel a perben. Ilyenkor a felvétel tartalma a bírók ügyről alkotott véleményét annak ellenére befolyásolni fogja, hogy az adott bizonyítékot ki kell rekeszteni a bizonyítékok közül. A titokban készített hangfelvétel tehát hatással lehet az ítéletre, még akkor is, ha a jogsértő jelleg miatt a bíróság „hivatalosan” nem is veszi figyelembe bizonyítékként.
Büntetőjogi vonatkozások
A titkos hangfelvétel készítése önmagában nem bűncselekmény, azonban ha valaki mások becsületének megsértése céljából készít hamis felvételt, akkor bűncselekményt valósít meg.
A titokban készített hangfelvétel – szemben a polgári perekkel – a büntetőeljárásban szabadon felhasználható bizonyítási eszközként, amelynek végső soron ügydöntő jellege is lehet. Ugyanakkor azt fontos megjegyezni, hogy a felvétel rögzítése és felhasználása ettől még nem volt jogszerű és egy külön polgári perben ennek megállapíthatóak esetleges következményei.