Szálláshely szolgáltatás adózási szabályai

Összegyűjtöttük a szálláshely szolgáltatók adókötelezettségének legalapvetőbb adózási szabályait, különös tekintettel a személyi jövedelemadóra, az általános forgalmi adóra, valamint az egészségügyi hozzájárulásra.

Személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) szerint 2010. január 1-jétől a falusi vendégfogadás jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles. Megszűnik az egyes tevékenységtípusokhoz (agroturisztikai szolgáltatás, szállásadással járó vendégfogadás, illetve e kettő együtt) tartozó 400 ezer, 800 ezer és 1 millió 200 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész adómentessége.Az Szja. tv. szerint ezekre a tevékenységekre a továbbiakban ingatlan bérbeadásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, akkor is ha a használat átengedése üdülés, pihenés céljából történő szálláshely-nyújtás által valósul meg. Ezért a falusi vendéglátással, fizetővendéglátással foglalkozóknak választaniuk lehet:

1.) Elkülönülten adózó jövedelem: A bevétel egésze alapján történik az adó megállapítása, azaz költségelszámolás nem érvényesíthetõ, az adó mértéke 25 % (Szja. tv. 74. § (12) bek). Ebben az esetben a magánszemélynek nem kell összevonnia más jövedelmeivel az e tevékenységből származó bevételét, az adóelőleg megállapítása során is a megszerzett bevétel képezi a személyi jövedelemadó/előleg alapját.

2.) Összevonás alá eső jövedelem

2.1.) Az önálló tevékenységre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával a jövedelem a bevételből a költségek levonásának (tételes költségelszámolás) alkalmazásával határozható meg. A jövedelem a magánszemély által más személytől megszerzett adóköteles bevétel egésze, vagy a bevételnek az e törvény szerint tételesen igazolt, igazolás nélkül elismert, átalányban meghatározott költségekkel csökkentett része, vagy a bevétel e törvényben meghatározott hányada. (Szja. tv. 4. § (1) bek.)

Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában - pénzben (a továbbiakban ideértve a készpénz-helyettesítõ eszközt is), és/vagy nem pénzben - mástól megszerzett vagyoni érték. (Szja. tv. 4. § (2) bek.)

Költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggõ, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerûen igazolt kiadás minõsül. (Szja. tv. 4. § (3) bek.)

Az összevont adóalap megállapításához - jövedelem megállapításánál - elszámolható bevételek és költségek körének meghatározásáról az Szja. tv. 2. és 3. számú melléklete rendelkezik. (A gépjárművek költségelszámolása tekintetében az 500 km általányköltség elszámolása csak a mezõgazdasági őstermelőt és az egyéni vállalkozót illeti meg!)

2.2.) A másik – költségelszámolásra vonatkozó- választási lehetőség, hogy az önálló tevékenység bevételével szemben a jövedelem megállapításához elszámolható az önálló tevékenység bevételének 10 százaléka (10 százalék költséghányad). (Szja. tv. 18. § (1) bek.)

Az adó, adóelőleg megállapítása, megfizetése

A magánszemély már év közben választhat, hogy az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme után az adókötelezettségét az összevont adóalap részeként, vagy elkülönült jövedelemként teljesíti.

Amennyiben a bevétel kifizetőtől származik, és a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik a kifizetőnek, hogy az összevont adóalap részeként kíván adózni a megszerzett jövedelem után, akkor a kifizetőnek az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó adóelőleg-levonási szabályokat kell alkalmaznia.

2010. január 1-tõl a magánszemély az adóelőleg megállapításához a bevétel 50 százalékánál nagyobb mértékû költség figyelembevételéről is nyilatkozhat, - melyet a kifizetõ köteles figyelembe venni.

Az adóelőleg alapja a bevételnek a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata – amennyiben az adóelőleg megállapítására a magánszemély köteles, a magánszemély döntése - szerinti költség levonásával meghatározott része, az előbbiek hiányában a bevétel teljes összege, növelve azt az adóalap-kiegészítés összegével: az adóelőleg alapjául szolgáló összeg kiszámításánál is hozzá kell adni az önálló tevékenységből származó jövedelemhez az adóalap-kiegészítés összegét, amely fõszabály szerint a jövedelem 27 százaléka. (Az elkülönülten adózó jövedelmeket nem terheli adóalap-kiegészítés.)

Az önálló tevékenység szerinti adózás választására vonatkozó nyilatkozat hiányában a kifizetõ által levont adó, vagy egyéb esetben a magánszemély által megfizetett adó adóelőlegnek minõsül, ha a magánszemély a választását az adóbevallásában érvényesíti.

Kifizetőnek történõ bérbeadás esetén 2010. január 1-tõl a magánszemély által számlázott bevételből a kifizetõ nem köteles adóelőleget vonni, de ha a magánszemély formai kötelezettségek nélkül megtehetõ nyilatkozatában kéri az adóelőleg levonását, a kifizetõ köteles az adóelőleg megállapítására, bármelyik adózási módot választja is a magánszemély.

Továbbra sem kell az adót a kifizetőnek levonnia akkor, ha a magánszemély igazolja, hogy tevékenységét egyéni vállalkozóként folytatja.

Ha a bérlő magánszemély, vagy ha a kifizetõ a bérleti díjból nem vonta le az adót, adóelőleget, akkor a bérbeadónak kell a 25 százalékos adót, illetve az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint megállapított adóelőleget negyedévenként a negyedévet követõ hónap 12-ig az adóhatósághoz befizetnie. 

Az adott negyedévre fizetendő adóelőleget a következők szerint kell kiszámítani:

• Az adóév elejétõl az adott negyedév végéig az önálló tevékenység bevétele után megállapított adóelőleg alapokat összesíteni kell.

• Az összesített adóelőleg alap után meg kell határozni a várható számított adót.

• A várható számított adót csökkenteni kell az adóévben korábban már megállapított adóelőleg összegével. 

Az előzőek szerint megállapított adóelőleget nem kell a magánszemélynek megfizetnie mindaddig, amíg az adóév elejétõl összesítve, vagy egyébként az adott negyedévben a fizetendő összeg nem haladja meg a 10 ezer forintot.

Az adó mértéke (Szja. tv. 30. §.)

Az összevont adóalapot képezõ jövedelmek után fizetendő adó,

• ha az összevont adóalap nem haladja meg az 5 millió forintot, az összevont adóalap 17 százaléka;

• ha az összevont adóalap meghaladja az 5 millió forintot, 850 ezer forint és az 5 millió forintot meghaladó rész 32 százaléka.

Tételes átalányadózást választása esetén:

Az Szja tv. 57/A §-a szerint fizetõ vendéglátóként tételes átalányadózást választhat, ha megfelel az alábbi feltételeknek:

Fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az, aki - nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében - üdülés, pihenés céljából közvetlenül magánszemély(ek)nek szálláshelyet nyújt, ugyanazon magánszemélynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra.

A fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély adóévenként az adóév egészére - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint - az e tevékenységéből származó bevételére tételes átalányadózást választhat, feltéve, hogy e tevékenységét a tulajdonában, haszonélvezetében lévő egy - nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű - lakásban vagy üdülőben folytatja.

A tételes átalányadó évi összege szobánként 32 ezer forint.

A tételes átalányadót egyenlő részletekben, a negyedévet követõ hó 12. napjáig – ideértve az utolsó negyedévet is – kell megfizetni. A tevékenység megszüntetése esetén 15 napon belül kötelezetõ a tételes átalányadó megfizetése. Az éves adótételt akkor is meg kell fizetni, ha a tételes átalányadózást választó magánszemély a tevékenységet az adott év folyamán megszüntette.

A lehetőség választása egy adóévre szól. Azon adózók, akik eddig nem választották a tételes átalányadózást, azok a 2009. évről szóló személyi jövedelemadó bevallásukban nyilatkozhattak, hogy 2010-re ezt az adózási módot választják. Abban az esetben, ha nem keletkezett bevallási kötelezettsége, és szeretné a tételes átalányadózást választani, a bevallást mégis be kellett nyújtani a nyilatkozattétel miatt.

Ha a szállás díjáról szóló számlát cég nevére állítja ki a szállásadó, az nem felel meg a magánszemélyek részére történő szálláshelynyújtás fogalmának ezért nem választhatja a tételes átalányadózást. Ha évközben történik ilyen számlázás, a magánszemély a számla kiállítása időpontjától nem felel meg az átalányadózás feltétének, azt be kell jelentenie az adóhatóságnak.

A tételes átalányadózás évközi megszűntetéséről a bejelentést a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell megtenni a ’T101 jelű adatlapon, különös tekintettel a fõlap 3. és B02-es lap 12. pontjára.

Amennyiben a tételes átalányadózást év elején jogszerűen választotta a magánszemély, de év közben valamely feltételt nem teljesíti, a változás bekövetkezésének negyedévének első napjától kezdődően megszerzett bevételének adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ekkor az átalányadó tételnek a megelőző időszakra (negyedévre) arányos részét kell csak megfizetni.

Egészségügyi hozzájárulás

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho. tv.) szerint a magánszemély az ingatlan bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelme esetén az egész jövedelem után 14 százalék egészségügyi hozzájárulás fizet. (Eho. tv. 3. § (3) bek. e) pont). E szabály egyaránt vonatkozik az elkülönülten adózó és összevonás alá eső ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemre. Azonban, ha a bérbeadás tárgyát képezõ lakás a bérbeadó állandó lakóhelye – kivéve, ha a bérbeadó a lakást saját vállalkozása vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója vállalkozása részére adja bérbe – mentesül a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól. (Eho. tv. 3. § (5) bek.) 

 A 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást addig kell megfizetni, amíg a magánszemély által megfizetett egészségbiztosítási járulék, valamint a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás alapját képező jövedelmek (pl. osztalék, árfolyamnyereség) után megfizetett százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás együttes összege nem éri el a 450 ezer forintot. Az Eho. tv. 4. § (4) bekezdése alapján a fizető-vendéglátóként tételes átalányadózást választó magánszemély által fizetendő százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás a tételes átalányadó 20 százaléka.

Biztosítási jogviszony

Ha a magánszemély e tevékenységét nem egyéni vállalkozóként végzi, hanem mint „adószámos magánszemély” és nem rendelkezik egyéb biztosítást megalapozó jogviszonnyal (pl. munkaviszonnyal), továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 16. § (1) bekezdésében foglalt ellátással (pl. nyugdíj ellátással), nem lesz biztosított, illetve egészségügyi szolgáltatásra jogosult, így a Tbj. 39. §-a, és 19. § (4) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, mely 2010. január 1-jétõl 4.950 Ft/hó. (Bejelentkezés a ’T1011-es adatlapon.)

Általános forgalmi adó

A általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) alkalmazásában kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minősül az ingatlan nem általános lakhatási célú, hanem turisztikai, idegenforgalmi célú hasznosítása, függetlenül annak idõtartamától és az Szja-beli besorolásától.

Az Áfa tv. 86.§ (1) bekezdés l) pontja szerint mentes az adó alól az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbeadása. A § (2) bekezdés a) pontja értelmében azonban ez nem alkalmazható a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtására szolgáló bérbeadásra (tehát ez utóbbi bérbeadás áfaköteles).

Az Áfa. tv. 188. § (1) bekezdés alapján az adóköteles tevékenységre alanyi mentesség választható (évi 5 millió forintig).

Televízió-készülék üzemben tartási díj fizetése

A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérõl szóló 2009. évi CXXX. törvény 84. §-a értelmében a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 80. § (3) bekezdése szerinti vendéglátóipari (szállodaipari) egység és más kereskedelmi egység - kivéve, aki televízió-készülék forgalomba hozatalával, bemutatásával foglalkozik - köteles az egységében, vagy nyilvános területen üzemeltetett televízió-készülék után üzemben tartási díjat fizetni az állami adóhatóságnak.

A fizetésre kötelezett - a készülék üzemben tartási díj beszedésének részletes szabályairól szóló 122/1997. (VII.17) Korm. rendelet értelmében - fizetési kötelezettsége megkezdésétől illetve megszűnésétől, továbbá fizetési kötelezettsége változásától számított 8 napon belül köteles a 10T1061 számú nyomtatványt (személyesen, postai úton vagy meghatalmazott útján) az állami adóhatósághoz benyújtani.

A díjfizetési kötelezettség a televízió-készülék üzemeltetésének megkezdését követő hónap első napján kezdődik és az üzemeltetés megszűnése hónapjának utolsó napjáig áll fenn.

A 10T1061 számú adat- és változásbejelentõ lap kizárólag az APEH internetes honlapjáról (http://www.apeh.hu) tölthetõ le, mely letöltés ingyenes. Az adat- és változásbejelentő lap papír alapon, illetve az Ügyfélkapun keresztül elektronikus úton is benyújtható az állami adóhatósághoz.Az üzembentartási díj 2010. évi összegét a 1001 számú nyomtatványon kell feltüntetni havi bontásban annál a hónapnál, ahol üzemben tartási díjfizetési kötelezettség keletkezett. A díjfizetésre kötelezetteknek az üzemeltetett televízió készülék(ek) után havonta 1.741 Ft-ot kell fizetniük utólagosan, a tárgyhót követõ hó 20. napjáig és az adózóra vonatkozó (havi, egyedéves, éves) bevallási gyakoriság szerint kell bevallaniuk. Az üzemben tartási díj törtidőszakra történõ megosztása nem lehetséges.

Forrás: www.apeh.hu  
APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága