Új lehetőség: halasztott adó a számvitelben
2024. január 1-től a számviteli tv. 45/A.§ alapján a vállalkozó saját döntése alapján a mérlegben kimutathatja a 3.§ (16) 5. pontja szerinti halasztott adókövetelést és halasztott adókötelezettséget. Az új szabályok alkalmazása azonban nemcsak számviteli tudatosságot, hanem alapos előkészületeket és körültekintő dokumentálást is megkövetel.
A halasztott adókövetelést a befektetett eszközök, a halasztott adókötelezettséget a hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni, azonos adóhatósággal szemben fennálló halasztott adókövetelés és halasztott adókötelezettség esetén összevontan (nettó módon), előjelétől függően eszközként vagy kötelezettségként. Amennyiben a vállalkozó alkalmazza e rendelkezést, akkor a halasztott adókövetelést és a halasztott adókötelezettséget is ki kell mutatnia.
A mérlegben való megjelenítés formája
Amennyiben a vállalkozás él a halasztott adó kimutatásának lehetőségével, úgy a következő szabályokat kell alkalmaznia:
A halasztott adókövetelést a befektetett eszközök között, azon belül az „IV. Halasztott adókövetelés” soron kell kimutatni.
A halasztott adókötelezettség a hosszú lejáratú kötelezettségek között, azon belül az „I.10. Halasztott adókötelezettség” soron jelenik meg.
Fontos, hogy a halasztott adó bemutatására vonatkozó döntést a társaság számviteli politikájában írásban rögzíteni kell. Erre 90 nap áll rendelkezésre.
Mikor keletkezik halasztott adó?
Halasztott adó akkor keletkezik, ha a társasági adószámításnak, vagyis az adóalap-módosító tételeknek jövőbeni átmeneti adóhatása van, azaz a tárgyévben egy adóalapmódosító tétel a jövőben visszafordul.
Tipikus átmeneti különbségek:
értékcsökkenési leírás
vevő értékvesztés
céltartalékok
fejlesztési tartalék
előző évek elhatárolt veszteségei
A halasztott adó számítása nem vonatkozik olyan adóalapmódosító tételekre, amelyek véglegesek, vagyis a jövőben nem fordulnak vissza (például a bírság).
Halasztott adókötelezettség keletkezik, amikor a tárgyévben ugyan kevesebb adót fizetünk, de azt a jövőben meg kell fizetnünk, vagyis adókötelezettségünk keletkezik. (például: tárgyévi fejlesztési tartalék képzése).
Halasztott adókövetelés keletkezik, amikor a tárgyidőszakban több adót fizetünk, amelyet a jövőben visszakapunk, azaz követelésünk keletkezik (például céltartalék képzés, követelés értékvesztés elszámolása).
A könyvelés szabályai – nyitó tételek és évközi változások
A számviteli tv. 37. § (8)- (9). bekezdése alapján a halasztott adó alkalmazásának első üzleti évében a halasztott adó követelés és a halasztott adó kötelezettség nyitó könyv szerinti értékét az eredménytartalékkal szemben kell állományba venni.
T 1 Halasztott adókövetelés K 413 Eredménytartalák VAGY
T 413 Eredménytartalék K 4 Halasztott adókötelezettség
Az üzleti év során beazonosított könyv szerinti értékek és adóértékek közötti különbözetek kumulált összegének a várható nyereségadó-kulccsal (effektív adókulcs) számolt értéke lesz a halasztott adókövetelés vagy halasztott adókötelezettség, amelyet szintén összevontan és nettó módon kell könyvelni. Ennek során figyelembe kell venni az előző évi nyitó értékeket, hiszen az adott évi halasztott adókülönbözet a nyitó halasztott adókövetelés vagy adókötelezettség változásából keletkezik.
T 1 Halasztott adókövetelés K 89 Halasztott adókülönbözet (+/-)
T 89 Halasztott adókülönbözet (+/-) K 4 Halasztott adókötelezettség
Halasztott adók fordított irányú változásainak könyvelése
Amennyiben az előző évi halasztott adókövetelés vagy halasztott adókötelezettség növekszik, akkor egyszerűen könyveljük a tárgyévi növekményt. Azonban, ha a korábbi halasztott adókövetelés után az adott üzleti évben halasztott adókötelezettség keletkezik vagy fordítva, akkor első lépésként visszafordítjuk a nyitó halasztott adókövetelést vagy adókötelezettséget a halasztott adókülönbözettel szemben, majd ezt követően történik ismét az adott évi halasztott adó elszámolása.
A halasztott adó számításának alapelve
A halasztott adó összegét a mérlegfordulónapi társasági adókulccsal kell kiszámítani. A 3 §. (16) 4. pontja szerint az az adókulcs, amely mérlegfordulónapon kihirdetett és vonatkozni fog arra a következő üzleti év(ek)re, mely(ek)ben a halasztott adókövetelés vagy halasztott adókötelezettség realizálódik.
A 38.§ (3) b) bekezdése alapján a saját tőkét érintően is bekerült egy változás a számviteli törvénybe a halasztott adó kapcsán: e szerint az eredménytartalékból a lekötött tartalékba át kell vezetni a halasztott adókövetelés mérleg szerinti értékét, így a halasztott adókövetelés osztalékkifizetési korlátként jelentkezik.
Az üzleti év adózott eredménye az adózás előtti eredmény és az adófizetési kötelezettség, valamint a halasztott adókülönbözet tárgyévi változásának különbözetével egyezik meg.
A 92.§ (5) bekezdése alapján a halasztott adókövetelések és a halasztott adókötelezettségek változását jogcímenkénti bontásban a kiegészítő mellékletben is be kell mutatni:
nyitó könyv szerinti és számított érték;
tárgyévben keletkezett halasztott adó tételek könyv szerinti és számított értéke;
felhasználásból eredő tárgyévi csökkenés;
az üzleti várakozások, az adókulcs és az adózási környezet változásából eredő tárgyévi változások;
tárgyévi záró könyv szerinti és számított érték.
A halasztott adókimutatás lehetősége jelentős előrelépés a hazai számvitelben, amely segíti a vállalkozásokat abban, hogy pénzügyi helyzetüket még pontosabban tükrözhessék. Azonban a döntést nem szabad elhamarkodni: minden esetben meg kell vizsgálni az érintett átmeneti tételeket, megfelelő kalkulációkat kell készíteni, és gondoskodni kell a számviteli politika időbeni módosításáról is. A szabály alkalmazása nem kötelező, de ha mellette dönt a vállalkozás, akkor annak teljeskörű és pontos elszámolása kötelező.
A halasztott adó szakszerű alkalmazása hosszú távon hozzájárulhat a megbízható, transzparens és a valós gazdasági eseményeket hűen tükröző beszámolók elkészítéséhez.