Az osztalék könyvelése és adózása – útmutató vállalatoknak
Az osztalékról szóló döntést évente egyszer a beszámoló elfogadásakor lehet meghozni, amikor a társaság legfőbb szerve dönt az osztalék mértékéről, és az osztalék kifizetéséről. A hatályos előírások alapján az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékot lehet az osztalékról szóló döntés során figyelembe venni.
Mi az osztalék a számviteli törvény szerint?
A társaság tagjait osztalék illeti meg a társaság felosztható és felosztandó – a Számviteli törvény 2000. évi C. törvény a számvitelről * szerint meghatározott – tárgyévi adózott eredményéből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményéből.
Ki jogosult osztalékra?
A Ptk alapján az osztalékra az a tag jogosult, aki/amely az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a tagjegyzékben szerepel, kivéve, ha a társasági szerződés ettől eltérő időpontot határoz meg. A társasági szerződés lehetőséget adhat arra, hogy a tagot megillető osztalék nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként kerüljön teljesítésre.
A tag az osztalékra csak a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. A társasági szerződés eltérő rendelkezésének hiányában az adózott eredményt a törzsbetétek arányában kell a tagok között felosztani.
Mikor fizethető osztalék?
Az üzleti évet lezáró beszámoló elfogadásakor a társaság legfőbb szerve dönt az osztalék mértékéről, és annak kifizetéséről. Az osztalékról szóló döntést évente egyszer, a beszámoló elfogadásakor lehet meghozni.
Mekkora lehet az osztalék összege?
A hatályos előírások alapján az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékot lehet az osztalékról szóló döntés során figyelembe venni.
Az osztalék előírható mértékére a számviteli törvény osztalék fizetési korlátot is tartalmaz: a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
Ez egy igen fontos szabályozó eszköz, sok esetben a lekötött tartalék meghatározó mértékű lesz az osztalékra, amennyiben az adózó például fejlesztési tartalékot képez. A fejlesztési tartalék összegét a lekötött tartalékban el kell különíteni.
Anyavállalatok esetében a szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, kapott (járó) osztalék, részesedés összegét.
Fontos figyelembe venni, hogy a negatív eredménytartalék csökkenti az osztalékfizetés lehetőségét.
Osztalék könyvelése: hogyan és mikor történik?
A megállapított és fizetendő osztalék összegét az erre vonatkozó döntés napjával, a beszámolóval lezárt a tárgyévet követő üzleti évben kell elszámolni a számviteli nyilvántartásokban.
A tulajdonosoknak fizetendő osztalék számviteli elszámolására a beszámolót jóváhagyó tulajdonosi döntés alapján és annak időpontjával kerül sor, eredménytartalékot csökkentő és kötelezettséget növelő tételként.
Jelen esetben a 2024-ről készített beszámolóban megjelenő adózott eredmény osztalékként történő felhasználásáról, a tárgyévet követő időszakban - azaz 2025-ben - a beszámoló elfogadásakor kell döntést hozni.
Az osztalék kifizetésének határidejét az osztalékról szóló közgyűlési, taggyűlési határozatban kell rögzíteni.
Amennyiben a határozat határidőt nem tartalmaz, akkor az osztalék követelését a tulajdonos bármikor kérheti a társaságával szemben, így az bármikor esedékessé válhat, ezért azt a rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni, függetlenül attól, hogy esetleg több éve nincs kifizetve.
A jóváhagyott osztalék előírása és anyagi rendezése a jelenleg hatályban lévő előírások szerint tehát időben elválhat egymástól. Nem szükséges azonnal rendezni, lehet a cash-flow alapján ütemezni a kifizetéseket.
Az osztalék elengedése és számviteli elszámolása
A 2021. január 1.-től életbe lépett szabály alapján az elengedett osztalék kikerült a TAO törvény adóalap csökkentési tételei közül, és közvetlenül kerül az eredménytartalékba (a korábbi társasági adó szabályozás tartalmazott egy adóalap-korrekciós tételt a megállapított, de ki nem fizetett osztalék elengedésére tekintettel elszámolt bevétel összegére vonatkozóan. Ennek oka az volt, hogy a számvitelben korábban az elengedett osztalékot bevételként kellett elszámolnia az osztalékot megállapító társaságnak).
A 2000. évi C. törvény a számvitelről 37.§ (1) bekezdés h) pontja kimondja, az osztalék miatti kötelezettség elengedett összegét, ha a jóváhagyott osztalékból származó követelését a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) elengedi, az elengedés időpontjával az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni.
Az elengedett osztalék miatt a társaság adózott eredménye nem változik.
Az osztalékról való lemondás kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy van-e a tulajdonosoknak lehetőségük arra, hogy a jóváhagyott osztalékot csak részben engedjék el, illetve arra, hogy több tulajdonos esetén néhány tulajdonos lemondjon az osztalék kifizetéséről, a többiek viszont nem.
Az osztalékelengedés feltételeit szabályozó jogszabály hiányában azok a tagok, akik nem kívánják felvenni a nekik járó osztalékot, vagy csak annak egy részére tartanak igényt, lehetőséget kapnak arra, hogy részben vagy teljesen lemondjanak róla.
Továbbá az osztalék különböző mértékű elengedése akkor valósulhat meg, ha a tagok egyértelműen kinyilvánítják erre vonatkozó akaratukat, valamint a pontos mértékről jegyzőkönyvben rendelkeznek.
Osztalékelőleg kezelése és könyvelése
Amennyiben a tulajdonosok felé év közben közbenső mérleg alapján osztalékelőleg lett fizetve, akkor fontos a beszámoló elfogadása kapcsán, hogy az osztalékelőleg tényleges osztalékká váljon.
Amennyiben az osztalékelőleg kifizetését követően az éves beszámoló alapján kiderül, hogy nincs lehetőség osztalékfizetésre, vagy csak kisebb összegű osztalék kerül jóváhagyásra – tehát az osztalékelőleg nem, vagy csak részben válik osztalékká –, akkor ezt az összeget kölcsönné kell átminősíteni, amelyre kamatot kell fizetni.
Ha a magánszemély nem fizeti meg a kamatot, akkor a személyi jövedelemadó törvény alapján kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik. Az összeget, amelyik nem válik osztalékká, a tagoknak/részvényeseknek a társaság felhívására vissza kell fizetniük.