Mielőtt egy gazdasági társaság értékesítené a tulajdonában lévő telket, nem árt tájékozódni az eladást érintő fizetendő általános forgalmi adóval kapcsolatban – különös azért, mert ez a tárgyi eszközként nyilvántartott ingatlan általában nagy értékű.

Az EGT-n belül nincs egységes társadalombiztosítási rendszer, azaz minden tagállam maga határozza meg, hogy mely ellátásokat, milyen feltételekkel, mely személyeknek nyújt és az ellátások fedezetéül milyen mértékű járulékot kell fizetniük a biztosítottaknak, foglalkoztatóknak. Azonban az nemzeti hovatartozástól függetlenül minden EGT állampolgárra igaz, hogy társadalombiztosítási szempontból egy adott tagállamban annak az állampolgáraira vonatkozó jogok és kötelezettségek vonatkoznak rájuk is.

Az idén június 26-án életbe lépett új Pénzmosási törvény (Pmt.) és az ehhez kapcsolódó vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény módosításainak többsége komoly szigorításokat tartalmaz.

Amennyiben magánszemélyként adjuk bérbe ingatlanunkat, jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ebben az esetben is lehetőségünk van-e tételes költségelszámolásra, illetve az amortizáció kapcsán felmerülő költségcsökkentésre.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2017. augusztusában (NAV) 3012/2017. számon új útmutatót adott ki az áthárított forgalmi adóra vonatkozó levonási jog érvényesítéséről és annak adóhatósági ellenőrzése során figyelembe vett szempontokról.

2018 elejétől várhatóan további fél százalékponttal csökkennek majd a munkáltatói adók, azaz összese 2,5 százalékponttal lesznek alacsonyabbak a vállalkozásokat érintő közterhek.

Szinte biztos, hogy 2018. elejétől változik az adóigazgatás eljárási rendje – az 1991 óta létező és azóta többször átalakított és kiegészített rend modernizálásának és egyszerűsítésének már itt volt az ideje.

A Munka Törvénykönyve alapján a munkáltató a munkaszerződés mellett egy írásos tájékoztatóval is köteles ellátni a munkavállalót, mely köteles minden alapvető munkafeltételre kitérni, ami a munkaszerződésből kimaradt.

Egy szállásközvetítő cég esetében jogosan merül fel a kérdés; csak a saját tevékenységéről vagy a szállás díjáról is ki kell-e állítania a számlát a szállást igénybe vevő megrendelő felé? Kinek fizet a megrendelő; mindkét félnek (a jutalékot a közvetítőnek, a szállás díját pedig a szállásadónak) vagy csak az egyik szolgáltatónak?