Változások a KIVA szerinti adózásban

2026-tól jelentősen emelkednek a KIVA belépési és bennmaradási értékhatárok, így sok olyan vállalkozás választhatja ezt az adózási formát, amely eddig létszám- vagy bevételi korlát miatt nem fontolhatta komolyan a KIVA-t. A 10%-os KIVA továbbra is versenyképes alternatíva lehet különösen bérintenzív, növekedési és beruházási fázisban lévő cégek számára.

Kiva 2026 - Mi változik?

A kiva mértéke 2026-ban is 10 százalék lesz, de több fontos Kiva-változás is történt az elmúlt években, melyre érdemes figyelemmel lenni a Kiva alanyoknak, illetve mindazoknak, akik még csak fontolgatják ezen adónem választását.

A legjelentősebb változás azonban pont a belépési és kiesési értékhatárokat érinti: 2025. december 1-étől jelentős mértékben emelkedtek az adónem választására jogosító értékhatárok, illetve jóval nagyobb vállalatméret esetén sem kell az adózóknak elhagyni ezt az adónemet. A 11 pontos őszi törvénycsomagban bejelentett módosításnak köszönhetően lényegesen emelkedhet a kisvállalati adózást választók száma.

Kiva választására jogosító korlátok emelkedése

A kisvállalati adó (KIVA) adónembe történő belépéskor vizsgálandó bevételi értékhatár 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra, a létszámkorlát pedig 50 főről 100 főre emelkedik.

Ennek megfelelően 2026. január 1-től olyan vállalkozások választhatják a KIVÁT, amelyeknek az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele a 6 milliárd forintot, átlagos statisztikai állományi létszáma az a 100 főt várhatóan nem haladja meg.

Az értékhatárok vizsgálata során továbbra is a kapcsolt vállalkozások adatait együttesen kell figyelembe venni.

A fenti változások alapján számos olyan cég fontolhatja meg a kiva választását, amelyek eddig a létszám-, vagy bevételi korlát miatt nem voltak jogosultak az adónem választására.

A kisvállalati adóalanyiság továbbra is az adóhatósághoz történő bejelentés napját követő hónap első napján jön létre. Az adóalanyiság létrejöttével új üzleti év kezdődik, ezért célszerű a kivát a naptári év első napjával választani, vagyis decemberben megtenni a bejelentést.

Kiva megszűnésére vonatkozó korlátok emelkedése

A belépési korlátok növelésével összhangban a kiva megszűnését eredményező értékhatárok is jelentősen emelkednek: a 6 milliárd forintos bevételi értékhatár 12 milliárd forintra, a kilépési létszámkorlát pedig 100 főről 200 főre emelkedik.

A megszűnés vizsgálatakor mind a létszám korlát, mind a bevételi határ számítása során elegendő az adóalany adatait figyelembe venni, nem kell azokat a kapcsolt felek adataival egybeszámítani.

Az adónem elhagyására vonatkozó korlátok jelentős emelkedése következtében a jövőben számos olyan cég maradhat kisvállalati adóalany, amely a 6 milliárd forintos bevételi értékhatár vagy a 100 fős létszámkorlát elérése miatt az adónem elhagyására kényszerülne.

A Kiva és a Tao tv. szerinti adóalanyiság közötti fontosabb különbségek

Vonzó szempont, hogy a 10 százalékos kisvállalati adó kiváltja a 9 százalékos társasági adót és a 13 százalékos szochot is.

Fontos azonban az is, hogy a Kiva elsősorban a beruházást tervező és jelentős bérköltséggel (tipikusan pl. a magas hozzáadott értéket előállító szektorokban, mint az IT szektor, egészségügy, tanácsadás, oktatás stb.) működő cégek számára előnyös azáltal, hogy a társaság fel nem osztott nyereségét nem adóztatja, így a nyereségüket visszaforgató társaságok jelentős adóelőnyre tehetnek szert. Ezen felül a bérköltségre vetített adóteher is alacsonyabb, mint a szocho megfizetése esetén.

Azonban ha egy cég tevékenysége folytán egyéb társasági adóalap- és adókedvezményekre (kkv, K+F, energiahatékonysági, fejlesztési adókedvezmény stb.) lenne jogosult a tao rendszerében, akkor a Kiva választása akár hátrányos is lehet számukra.

A Kiva-alanyok a helyi iparűzési adó (Hipa), illetve az innovációs járulék alapját az általánostól eltérően, egyszerűsített módon is jogosultak meghatározni a kisvállalati adóalap 20 százalékkal növelt összegében. Ez a lehetőség olyan el nem hanyagolható további adóelőny jelenthet, amely a számottevő – anyagköltséggel és ELÁBÉ-val nem ellentételezett - árbevétellel és saját kapacitással szolgáltató cégek esetében akár önmagában is a Kiva választása mellett szólhat. 

Amennyiben egy vállalkozás a beruházások helyett inkább a magasabb összegű osztalék fizetést helyezik előtérbe, fontos figyelembe venni azt is, hogy a fizetett osztalék – csakúgy, mint a tőkekivonás összege – növeli a Kiva alapját, illetve az egyszerűsített Hipa szabályok választása esetén az osztalék 120%-a Hipa alapot is képezni fog.

Összességében elmondható, hogy a Kiva – számos előnyös tulajdonsága ellenére - nem minden vállalkozás számára kedvezőbb, mint a társasági adó. A Kiva-Tao közötti választást nagyban befolyásolja a vállalkozás költségszerkezete, profittermelő képessége, illetve a kifizethető/kifizetni szándékozott osztalék mértéke is, ezért a kisvállalati adó választása előtt minden társaságnak javasolt összehasonlítania a két adózási forma alkalmazásával járó (várható) adóterhelést.

Kinek éri meg a Kiva 2026-ban?

Amennyiben egy vállalkozás költségei között meghatározó a személyi jellegű kifizetések aránya, akkor előnyös lehet a kisvállalati adónem választása, mivel a személyi jellegű kifizetések után nem 13% mértékű szochót, hanem csak 10 % mértékű kisvállalati adót kell fizetni.

Szintén előnyös lehet a kisvállalati adó választása, ha a társaság növekedési szakaszban van és a növekedését jegyzett tőke emeléssel kívánja finanszírozni, beruházásokat tervez és belátható időn belül nem tervez tőkekivonást vagy osztalék kifizetést.

Egy növekedési fázisban lévő társasági adóalany esetében akkor is megfontolandó a kisvállalati adóalanyiság választása, ha a társasági adóalanyiság rendszerében olyan kedvezményeket vett igénybe korábban, mint a fejlesztési tartalék képzése, vagy a KKV beruházási adóalap kedvezmény, mivel ezek vonatkozásában nem keletkezik az áttérés esetén sem visszafizetési kötelezettség, amennyiben a beruházási követelményeket teljesíti a Kiva időszak alatt is.

Előnyös lehet az adónem választása azok számára is, akik magas helyi iparűzési adóalappal rendelkeznek, vagyis üzemi eredményük magas, vagy az adóalapot csökkentő tételek nagysága alacsony.

Szintén érdemes figyelembe venni, hogy egyszer eljöhet az a pillanat, amikor a kisvállalati adóalany visszatér a Tao tv. hatálya alá. Ez az idő jellemzően vagy a 200 fős átlagos statisztikai létszám elérésekor, vagy a 12 milliárd forintos bevételi értékhatár elérésekor érkezik el, de legkésőbb a társaság végelszámolása kezdő napját megelőző napon. Ez társasági adókötelezettséget eredményezhet, különösen abban az esetben, ha jelentős összegű eredménytartalék halmozódott fel a Kiva időszak alatt.

Amennyiben a társaság tovább működik és további beruházásokat tervez végrehajtani, akkor is van lehetősége arra, hogy az áttéréshez kapcsolódóan esetlegesen felmerülő adófizetési kötelezettséget lekötött tartalék képzéssel elhalassza és már a társasági adóalanyiság hatálya alatt tervezett beruházásokkal kiváltsa.

Kinek nem éri meg a Kiva választása?

A kisvállalati adózás nem feltétlen megfelelő választás olyan kereskedelmi tevékenységet folytató társaságok számára, amelyek összköltségén belül magas a levonható ELÁBÉ és közvetített szolgáltatások aránya, illetve alacsony a személyi jellegű kifizetések aránya.

Szintén nem ajánlott a kisvállalati adózás az olyan holding társaságok esetében, amelyek részesedésekkel rendelkeznek és bevételük jellemzően osztalékból származik.

Esetükben a társasági adóalanyiság választása megfelelőbb lehet, mivel kisvállalati adóalanyként nem élhetnek a bejelentett részesedéshez kapcsolódó adóelőnyökkel, illetve társasági adóalanyként csökkenthetik adóalapjukat a kapott osztalék összegével, így a holdingtevékenység eredménye akár teljesen adómentes is lehet. Emellett az adózott eredmény tulajdonos felé történő kifizetése sem eredményez a társaságnak adókötelezettséget, szemben a Kiva alanyokkal, ahol a fizetett osztalék a Kiva alapját képezi.