Nyugdíj rögzítése 2026-ban

2024. július 1-jétől módosult a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 82.§-a, mely szabály a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása, azaz a nyugdíj rögzítés rendelkezéseit tartalmazza.

A módosítás előnye, hogy már nem kell döntenie a nyugdíj rögzítés lehetőségével élő személynek a tényleges nyugdíjba vonuláskor a rögzített nyugdíj évenkénti emelésekkel növelt összege, és a tényleges nyugdíjba vonulás időpontjára kiszámított nyugdíj összege között, mert a nyugdíj megállapító szerv hivatalból fogja a magasabb összeget öregségi nyugdíjként folyósítani. Ugyanez történik a hozzátartozói nyugellátás alapjául szolgáló öregségi nyugdíj összegének megállapításakor is.

Nyugdíj rögzítés

Az öregségi nyugdíj igénybevételének két együttes feltétele a nyugdíj korhatár betöltése, és meghatározott mértékű szolgálati idő megléte. Egyedül a „nők 40” kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a korhatár betöltése előtt.

A nyugdíjba vonulás legkorábbi időpontja a nyugdíj korhatár elérése, de ez a tény egyáltalán nem jelenti azt, hogy a nyugellátást ekkortól feltétlenül igénybe is kellene venni.

A halasztás körülményei

A halasztás egyik gyakori oka, hogy ez kedvező hatással lehet a későbbi nyugdíj összegére, szolgálati idő ugyanis az életkortól függetlenül mindaddig szerezhető, amíg az öregségi nyugdíj megállapítása nem történik meg. A nyugdíjasként végzett munka esetén azonban már nem szerezhető további szolgálati idő.

Másik fontos szempont lehet a korhatár betöltését követő, későbbi időponttól igényelt nyugellátásnál a további munkával elért kereset összegének nagyságrendje, mivel a nyugdíj összege a szolgálati idő hossza mellett a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől is függ.

Az a tény is közismert, hogy a nyugdíj összege függ azoktól a tényezőktől is, amelyek a nyugdíj megállapítás időpontjában, annak évében vannak érvényben, különösen az adott évre vonatkozó valorizációs szorzószámok nagyságrendjétől. Ezekkel a szorzószámokkal kerül sor a korábbi évek kereseteinek a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez történ igazítására. A valorizációs szorzószámok meghatározása az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedésének alapul vételével történik.

Mindezek miatt tehát eltérő lehet a nyugdíj összege a korhatár betöltése időpontjában megállapítva, illetve egy ezt követő, akár évekkel későbbi időpontban.

Mivel a nyugdíjigény visszamenőleg legfeljebb csak hat hónapra érvényesíthető, ennél korábbra már nem lehet megoldani azt, hogy ha a korábbi időponttól igényelt nyugdíj összege magasabb lenne bármilyen oknál fogva (például a későbbi részmunkaidőre való áttérés miatt) a korhatár utáni nyugdíj összegénél, ez a magasabb összegű nyugdíj kerüljön folyósításra.

Erre kínál megoldást a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása, azaz rögzítése.

A Tny. 82.§-a tartalmazza azt a lehetőséget, amely szerint, aki betöltötte a reá irányadó nyugdíj korhatárt, és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, tehát már jogosult az öregségi teljes nyugdíjra, kérheti öregségi nyugdíja összegének folyósítás nélküli megállapítását. Ez a megállapítás az öregségi nyugdíj korhatár betöltésének napjára kérhető.

2026 – az idei új korosztály

2026-ban az 1961-ben születettek töltik be nyugdíj korhatárukat, a 65. életévet, és amennyiben rendelkeznek ennek feltételeivel, kérhetik erre az időpontra öregségi nyugdíjuk rögzítését, azaz folyósítás nélküli megállapítását.

2027-ben az 1962-ben született korosztály következik, 65. születésnapjukra kérve a nyugdíj rögzítését.

Melyik lehet a kedvezőbb összegű nyugdíj?

Amennyiben az érintett személy a korhatár betöltését követően tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, a tényleges nyugdíjba menetel idején a számára kedvezőbb nyugdíjat kell megállapítani részére a korhatár betöltésére kiszámított, azaz a rögzített, és az éves nyugdíj emelésekkel növelt összegű nyugdíj, illetve a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összegű nyugdíj közül.

Így a nyugdíj összege legalább akkora lesz, mint az a legkorábbi időpontban, a korhatár elérésekor lett volna (természetesen az éves emelésekkel megnövelve), de ha a későbbi időpont szerinti nyugdíj ennél magasabb lenne, ez kerül majd folyósításra.

Akik nem érhetnek a nyugdíj rögzítésének lehetőségével

Nem élhet a nyugdíj rögzítés lehetőségével az, aki a nyugdíj korhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjba vonulás időpontjáig tartó idő legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjban (állandó özvegyi nyugdíjban) részesült.

Magyarázat a szabályhoz: Az özvegyi nyugdíj két fajtája, az ideiglenes özvegyi nyugdíj, és az ezt követő özvegyi nyugdíj, mely utóbbit a korábbi jogi szabályozás állandó özvegyi nyugdíjnak nevezett.

Szintén nem veheti igénybe a nyugdíj folyósítás nélküli megállapításának lehetőségét a korhatár betöltésekor még csak öregségi résznyugdíjra jogosult, tehát húsz év szolgálati idővel még nem, de legalább tizenöt év szolgálati idővel már rendelkező személy sem a szolgálati idő rövidsége miatt.

A nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátását igénybe vevő hölgy pedig azért nem élhet ezzel, mert a korhatárt ez a hölgy még nem érte el a kedvezményes nyugellátás megállapításakor.

További részletek: 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról