A társasági adó változási tervezete

Fogalom változások

Bejelentett immateriális jószág fogalmának pontosítása; A megszerzett, előállított jogdíjra jogosító immateriális jószág, feltéve hogy az adózó a szerzést, előállítást követő 60 napon belül bejelenti az adóhatóságnak, a határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem benyújtásának helye nincs.

 

Jogdíj fogalma a következőképpen fog változni, amennyiben elfogadják a benyújtott jogszabályokat;

 

 

a)       a szabadalom, a használati minta-oltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, a mikroelektronikai fényvezető termékek topográfiájának oltalma és a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből és a ritka betegségek minősítéséből származó eredmény.

b)      az a) pontban említett kizárólagos jogok értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredmény, valamint  a termékértékesítésből és a szolgáltatásnyújtásból származó eredmény a) pontban említett kizárólagos jogokhoz rendelhető hányada.

 

·Kedvezményezett átalakulás fogalma: olyan átalakulás, amelyben jogelődként és jogutódként is csak a 32/a. pont szerinti társaság vesz részt. Feltéve, hogy az átalakulást valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg, azzal, hogy a valós gazdasági kereskedelmi okok fennállását az adózó köteles bizonyítani.

·         Kedvezményezett eszközátruházás fogalma a következőkkel bővül;  feltétele még, hogy a jogügylet valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg azzal, hogy a valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózó köteles bizonyítani. Ezen felül a megszerzett részesedést az átruházó társaság kapcsolt vállalkozása addig nem vezeti ki az állományból, amíg az átvevő társaság az átruházó társaságból átvett eszközöket és kötelezettségeket figyelembe véve adóalapját (14.) bekezdés szerint állapítja meg, kivéve, ha a részesedés kivezetése elháríthatatlan külső ok miatt következett be.

·         Jövedelem-(nyereség) minimum számítása: a jogelőd tagjánál, részvényesénél a kedvezményezett átalakulással létrejött adózóban szerzett részesedés nyilvántartásba vétele következtében az adóévben elszámolt bevétel, árfolyamnyereség.

·         Adózás előtti eredménycsökkentő új tételek: A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben juttatott összege, vagy legfeljebb az adózás előtti nyereség összege. Az szja törvény szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben juttatott összege. Az szja törvény szerinti munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére adóévben elszámolt költség. A műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény karbantartásának költsége a tárgyi eszközt nyilvántartó adózónál, de legfeljebb az adózás előtti nyereség 50%-a, figyelemmel a (26) (28) pontban foglaltakra.

A műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény értékét növelő felújítás költségének kétszerese a tárgyi eszközt nyilvántartó adózónál.

A fenti tételekhez további részletek kapcsolódnak, amit az adóalap csökkenésekor figyelembe kell venni.

·         Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelés: a Tao. törvény 7. §-a a következő (4.) bekezdéssel egészült ki.

,,Az (1) bekezdés n) pontján alapuló az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt a kapcsolt vállalkozással szemben fennálló követelésre, ha társasági adóbevallásában az érintett kapcsolt vállalkozásáról, továbbá az ügyletet megalapozó valós gazdasági okokról adatot szolgáltat.”

·         Adózás előtti eredménynövelő új tételek: az adóévet megelőző adóévben az ugyanazon jogdíjra jogosít immateriális jószágon realizált jogdíjból származó 7. § (22.)-(24.) bekezdése szerint arányszámmal megállapított veszteség 50%-a.

A kisvállalati adóalanyiság időszakában a tőkebevonásra tekintettel, a kisvállalati adóalap megállapítása során alkalmazott csökkentés összege a tőke kivonásakor.

·         Nonprofit szervezetekhez kapcsolódó rendelkezések: Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület akkor is módosítja az adózás előtti eredményét, ha az adóévben nincs gazdasági-, vállalkozási tevékenysége.

·         Elhatárolt tevékenység: Amennyiben az adózó a kulturális-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény igénybevételt választja az adóalap csökkenésére tekintettel keletkező negatív adóalapjának 50%-a minősül elhatárolt részesedésnek.

·         Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása a Tao. törvény a 18. § (8a) bekezdésével egészült ki: ,,A (7.) bekezdéstől eltérően az (5.) bekezdést nem kell alkalmazni a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye közötti ügyletekre, ha a belföldi telephely ezen ügylet nemzetközi szerződés rendelkezése alapján nem keletkezett magyar társasági adófizetési kötelezettség.”

·         Kis és középvállalkozások adókedvezménye: az (1) bekezdés szerinti hitelre az adóévben fizetett kamat.

·         Fejlesztési adókedvezmény, Látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye, Rendelkezés az adóról, Kisadózó vállalkozások, növekedési adóhitel: új feltételek várhatóak.

·         Kettős adóztatás elkerülése így bővül: a progresszív mentesítéskor a belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adó megállapításakor a külföldön adóztatható  jövedelemre az összes jövedelemre kiszámított átlagos társasági adókulccsal meghatározott társasági adót veszi figyelembe. Az átlagos adókulcsot két tizedesre kerekítve kell figyelembe venni.

 

Previous
Previous

Beérkező számláinkra a következő szempontok szerint érdemes odafigyelni

Next
Next

A számviteli törvény 2016-os változásai, a beszámolók formája teljesen átalakul