Újabb változások történtek (és fognak történni) a munka törvényben, érdemes tudni

A várandósság/reprodukciós eljárás alatt a felmondás visszavonására való lehetőség; amennyiben a felmondási védelmet biztosító tényről a munkavállaló csak utólag, a felmondást követően tájékoztatja a munkaadóját, akkor a munkáltató a felmondását a felmondás bejelentésétől számított 15 napon belül visszavonhatja. Ilyen esetben a munkaviszony megszűnése és a visszavonás közötti időtartam is a munkaviszonyban töltött időnek minősül.

Pihenőidő kompenzálására az új rendelkezés kapcsán azon esetekben, amikor a napi pihenőidő csak 7 vagy 8 óra lenne, a napi pihenőidőt úgy kel kiadni, hogy a két egymást követően beosztott pihenőidő együttes tartalma legalább a 22 óra időtartamot elérje. Ez a helyzet több műszakos munkavállalók esetében vagy a nyári óra átállítás kapcsán is előfordulhat.

Egyenlő bánásmódot szeretnének az ,,apa” és ,,anya” felmondási védelmére. A tervezet a jövőben megszüntetné a gyermekgondozási célból igénybe vett fizetés nélküli szabadság alatt, hogy csak az anyát illesse meg ez a jogcím (felmondás védelme). Amennyiben az apa veszi igénybe a fizetés nélküli szabadságot, a védelmet számára is biztosítaná.

Készenléti jellegű munkakörben a pihenőidő meghatározását módosítanák, nem lenne lehetőség a jövőben a 8 óra időtartamú pihenőidő alkalmazására, a munkáltató köteles lenne az általános 11 órás pihenőt biztosítania a befejezés és a másnapi munkakezdés között.

A vezető munkavállalók esetében szinte minden rendelkezéstől el lehet térni, néhány olyan tételesen felsorolt esetet kivéve, mint a következők. A felmondás védelme terhesség alatt, vagy az éjszakai munka tilalma kisgyermeket nevelőknél. A mostani jogszabály módosításoknak köszönhetően, bővülne ez a kör fizetés nélküli szabadságra, gyermekgondozás céljából, három éves kor betöltéséig.

Külföldi kiküldetés vagy posting esetében; A tervezett szabályok által kívánt uniós szabályok célja a munkavállalók számára védelmet nyújtana a tisztességtelen piaci magatartásokkal szemben. Ennek érdekében a munkavégzési helyen 3 éves munkaügyi iratok megőrzését írnák elő, mely igazolja, hogy a kiküldő munkavállaló betartja-e a fogadó államra vonatkozó szabályait. Az előírások be nem tartása esetén egyetemleges felelősséget teremtene a várt tervezet a munkáltatók és munkavállalók között.