Adóváltozások 2019 – iparűzési adó, innovációs járulék, „kisadók”

A parlament által megszavazott adótörvény módosítások hatására 2019-től többek között az iparűzési adó, az innovációs járulék és a „kisadók” szabályozása is módosul.

1. A helyi adókat, különös tekintettel az iparűzési adót érintő módosulások

• 2019-től az önkormányzat jogosult lesz rendeleti adóalap-, illetve adómentességgel vagy kedvezménnyel ösztönözni a helyi beruházásokat, illetve lehetőség nyílik arra is, hogy megfelelő összegű adóalap hiányában az igénybe nem vett kedvezményt későbbi adóévekben érvényesítse. A garanciális jellegű szabály értelmében pedig az említett kedvezményt az önkormányzat legalább három évig nem helyezheti hatályon kívül, illetve azt adózó hátrányára nem változtathatja meg;

• Megszűnik a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adókedvezmény, ugyanakkor szankciós jelleggel adóalap növelési kötelezettség keletkezik 2019-től, amennyiben az adózó a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentességet vett igénybe, de átlagos statisztikai létszáma az előző évhez képest 5 százalékot meghaladó mértékben csökken;

• Adminisztrációt egyszerűsítő szabály, hogy az újonnan alakuló adózók hipa- és ifabejelentkezési, változásbejelentési kötelezettségét teljesítettnek kell tekinteni a NAV által pontosított módon teljesített adatszolgáltatással – 2019. július 1-től a NAV havonta kétszer értesíti az önkormányzatokat az adózókat érintő változásokról;

• A tevékenységét az év folyamán akár többször is szüneteltető katás hipaalany csak egyetlen bevallást lesz köteles benyújtani az adóévről;

• A mezőgazdasági őstermelőként is működő egyéni vállalkozó a két tevékenysége után együttesen egyéni vállalkozóként állapítja meg az adót;

• A taoelőleg kiegészítésre kötelezett adóalanyok lesznek kötelezettek az iparűzési adó feltöltésére is;

• módosultak az éves beszámolójukat az IFRS-ek szerint elkészítő vállalkozókra vonatkozó egyes sajátos rendelkezések is az IFRS 16 Lízing standard hatályba lépése miatt.

2. Innovációs járulék

Az innovációs járulék alóli mentesség kapcsán módosultak a mikro- és kisvállalkozói minőség megállapításának szabályai:

• A 2014. december 31-ig hatályos szabályokkal összhangban e vonatkozásban a KKv tv. valamennyi előírására tekintettel kell lenni, figyelembe kell venni a partner- és kapcsolódó vállalkozásokat, illetve a kétéves szabályt is.

3. A „kisadókat” érintő módosítások

3.1. Baleseti adó, biztosítási adó

Megszűnik a baleseti adó, így a jövőben a kötelező gépjárműbiztosítás adózása a biztosítási adó keretein belül fog megvalósulni alacsonyabb adóteherrel (15%, de legfeljebb 83 Ft/gépjármű; személygépkocsira és motorkerékpárra vonatkozó biztosítás esetén 20%).

Az új szabályokat a 2018. december 31. után kezdődő biztosítási időszak esetében kell alkalmazni, míg a folyamatban lévő biztosítások esetén 2019. december 31-ig lehet alkalmazni a jelenlegi szabályokat.

3.2. Regisztrációs adó

Csökken a kis és középkategóriás motorkerékpárok regisztrációs adója.

3.3. Pénzügyi tranzakciós illeték

Az online fizetések ösztönzése jegyében a lakossági átutalások 20 ezer forintig mentesülnek a tranzakciós illeték alól.

2018. december 1-től a SZÉP kártyához tartozó fizetési számlára történő utalás kapcsán nem keletkezik tranzakciós illetékfizetési kötelezettség.

4. Az adóigazgatási eljárást érintő módosulások

Az idén hatályba lépett Art. szabályai a technikai részletszabályok szintjén módosulnak:

• Az adóhatóság jogszabálysértő döntése esetén a visszatérítendő összeg után késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamat jár, kivéve, ha a téves adómegállapítás adózónak felróható.

• A késedelmi pótlék a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összege lesz, amely jelentősen meghaladja a jelenleg hatályos pótlékmértéket (az alapkamat kétszerese).

• A késedelmi kamat számítása hátrányosan alakul a kockázatos adózók esetében: összege az emelt összegű késedelmi pótlék másfélszeresében kerülne meghatározásra.

• A fentiek ellenére azonban nem módosul az önellenőrzési pótlék mértéke – összege első önellenőrzéskor megegyezik a jegybanki alapkamat összegével, ismételt önrevízió esetén pedig az említett összeg másfélszeresét kell megfizetni.

• Ez egyfelől hátrányosan érinti az adófizetési kötelezettségüket nem határidőben teljesítő adózókat, másrészt, az adóhatóságot a kiutalási igények határidőben történő teljesítésére, valamint a kiutalás előtti ellenőrzések határidőben történő lezárására sarkallja.

• Az EKAER-bejelentési kötelezettség teljesítése során a Kereskedelmi Vámtarifa (Vtsz.) 2018. év január 1. napján hatályos Vtsz, illetve TESZOR besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni.

• A külföldi bankszámlák bejelentése kapcsán pontosításra került, hogy csak a külföldi pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlák adatait kell bejelenteni a NAV felé.