Mit tegyünk a fel nem használt lakáscélú támogatással?

Mi a teendő abban az esetben, ha a munkavállaló a munkáltatatójától kapott lakáscélú támogatást nem tudta felhasználni? Visszafizetheti adómentesen? És amennyiben igen, kinek és milyen mérétkű kamat megfizetésére kötelezett a munkavállaló? És mi történik abban az esetben, ha az alkalmazott a juttatott összeg egy részét el tudta költeni lakáskorszerüsítésre?

Mivel a visszafizetésről nem rendelkezik egy konkrét adószabály, ezért az a polgári jog előírásai szerint kezelendő.

A munkáltató és a munkavállaló között kötött megállapodás mellett az szja-törvény 1. számú melléklet 2.7. és 9.3 pontja, valamint a 15/2014. NGM-rendelet alapján a következő rendelkezés irányadó az ügyben:

  • A munkáltatói támogatás többek között akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkavállaló
    • lakás vásárlása esetén a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig,
    • lakás korszerűsítése esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig rendelkezik a lakáscélú felhasználást és a jogosultságot igazoló, az NGM-rendeletben meghatározott dokumentumokkal.

Amennyiben nem rendelkezik ezekkel a dokumentumokkal, úgy a támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül, amelynek megszerzési időpontja (az adókötelezettség keletkezése):

  • vásárlásra kapott támogatás esetén a folyósítás évét követő év május hónapja,
  •  korszerűsítés esetén a folyósítás évét követő második év május hónapja.

Amennyiben a folyósított összeg felhasználása lakásvásárlásra nem valósult meg, viszont annak egy részét igazolhatóan korszerűsítésre felhasználták, a munkáltató és az alkalmazott közös érdeke, hogy a támogatás folyósításában közreműködő hitelintézetnél haladéktalanul módosítsák a támogatás összegére és céljára vonatkozó nyilatkozatukat.

Így a lakáscélú felhasználásra nem fordított összeg nem minősül olyan támogatásnak, amely a hivatkozott rendelkezés [szja-törvény 1. számú mellékletének 9.3.2. pontja] szerint válna adókötelessé.

Ebben az esetben a munkáltató megteheti, hogy a lakáscélra fel nem használt összeget

  • nem követeli vissza - ebben az esetben a folyósítás napjára a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó adó- és járulékkötelezettséget kell megállapítani;
  • visszaköveteli – ebben az esetben a visszafizetésig alkalmazni kell a szja-törvény 72. paragrafusának kamatkedvezményre vonatkozó rendelkezéseit;
  • visszaköveteli, de utóbb részben vagy egészben elengedi – ebben az esetben az elengedésig alkalmazni kell a szja-törvény 72. paragrafusának kamatkedvezményre vonatkozó rendelkezéseit, az elengedett összegre pedig az elengedéskor a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó adó- és járulékkötelezettséget kell megállapítani.

Fontos azonban, hogy a támogatás adómentes összege nem lehet több a korszerűsítés igazolt költségének 30 százalékánál

Previous
Previous

A végelszámolás lépései

Next
Next

Így csökkenthetjük a cégvásárlás vagy cégeladás körüli bizonytalanságokat