Katások nyugdíja: így számít a szolgálati időnél, hogy ki, mennyit adózik

Miket kell mérlegelnünk a majdani nyugellátás szempontjából főállású kisadózóként?

A szociális hozzájárulási adó (szocho) mértékének változásával egy időben módosult a főállású kisadózó ellátási alapja. Ennek megfelelően július 1-jétől a havi 50 ezer forintos katához 98 100, míg havi 75 ezer forintos katához 164 ezer forintos ellátási alap társul. Ez utóbbi meghaladja a minimálbér (149 ezer forint) összegét, míg az előbbi jóval alatta marad.

Ebből a kisadózó jövőbeli nyugellátását illetően az következik, hogy a kisadózás tartama a majdani társadalombiztosítási nyugellátás szempontjából kedvezőtlenebb időszak, mint a minimálbéres munkaviszony vagy az általános szabályok szerint adózó vállalkozó minimum járulékfizetéssel lefedett ideje.

• Az alacsony ellátási alap „lefelé húzza” a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét. Minél hosszabb ez az időszak az átlagkereset-számítási időszakon belül, annál nagyobb mértékben jelentkezik a hatása.

• A minimálbért el nem érő összeg miatt alkalmazni kell az arányos szolgálati időszámítás szabályát a nyugdíj összegének meghatározása során. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 39. szakasza értelmében, ha (az egyes) biztosítási jogviszonyban álló személynek (ideértve a kisadózót is) elért nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme a minimálbérnél kevesebb, akkor a törvény 20. paragrafusának alkalmazása során – az 1996. december 31-ét követő időszak tekintetében – a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkor érvényes minimálbér arányával.

  Azaz a havi 50 ezer forint adót folyamatosan fizető kisadózó személy szolgálati ideje 2019-ben például a 365 nap helyett csak 236 nap.

  Ez a veszteség szintén a nyugdíj összegét érinti negatívan, hiszen az az öregségi nyugdíj havi összegét az alapját képező havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz tartozó, a 2. mellékletben meghatározott százaléka adja - minél kevesebb a szerzett szolgálati idő, annál alacsonyabb a hozzá tartozó százalékérték.

Az arányos szolgálatiidő-számítás azonban nem érinti a nyugdíjjogosultságot: sem az öregségi nyugdíjhoz minimálisan szükséges 20 év, sem pedig a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági idő vonatkozásában.

Mindezek a hátrányok csökkenthetőek…

• a magasabb (75 ezer forintos) kata fizetésével;

• ha a biztosított kisadózói jogviszonya mellett rendelkezik további biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal (például részmunkaidős munkaviszonnyal vagy megbízási jogviszonnyal).

• ha a vállalkozó olyan társadalombiztosítási, szociális vagy családtámogatási ellátásban részesül, amelyből nyugdíjjárulékot kell levonni (például ápolási díj, gyes, rehabilitációs ellátás). Ezek teljes szolgálati időt jelentenek, összegük nyugdíj alapjául szolgálhat.

Ugyanakkor, ha a figyelembe vételük előnytelen, akkor a kereseti átlag megállapításánál az ezen időszakban szerzett jövedelmeket (az ellátás nyugdíjköteles részét, plusz a keresőtevékenységből származó nyugdíjjárulék-alapot, tehát jelen esetben az ellátási alapot) nem veszik figyelembe.