Feltételes adóbírság kedvezménye - Aggályok az új adószabállyal kapcsolatban

A NAV 2018-ban vezette be a feltételes adóbírság kedvezményét. Ez az új intézmény azonban nem csak előnyökkel jár az adózók számára.

A feltételes adóbírság kedvezményét a 2018 elején hatályba lépett Adózás rendjéről szóló törvény tartalmazta.

A lényege röviden: amennyiben az adózó legkésőbb a fellebbezési határidő lejárta előtt lemond az adóellenőrzésről hozott első fokú határozat elleni fellebbezési jogáról és esedékességig megfizeti az I. fokú határozatban előírt teljes adókülönbözetet, úgy mentesül a kiszabott adóbírság 50%-ának a megfizetése alól. Ez a szabály 200%-os mértékű adóbírság esetén is alkalmazható. A törvényi feltételek együttes fennállása esetén a kedvezményt az adóhatóság hivatalból érvényesíti, így nincs szükség külön kérelem benyújtására.

A jogalkotó célja a megalapozatlan jogorvoslati kérelmek számának csökkentése és az adóeljárásokban tapasztalható időhúzás kiiktatása volt. És ugyan a cél helyes, a feltételes adóbírság kedvezményének az is következménye lehet, hogy az adózók önként és indokolatlanul (azaz olyan esetben is, amikor bebizonyíthatnák igazukat) korlátozzák jogorvoslati jogukat. A később már visszavonhatatlan lemondó nyilatkozat megtételével az elsőfokú határozat véglegessé válik, jogerőre emelkedik, vagyis a határozatban előírt adókülönbözetet 15 napon belül meg kell fizetni.

A bírságkedvezményben részesülő adózó a jövőben már nem élhet rendkívüli jogorvoslattal, és felügyeleti intézkedés iránti kérelmet sem terjeszthet elő abban az ügyben, amelyben a kedvezménnyel élt.

További hátrányt jelenthet, hogy a mennyiben pillanatnyi érdekből az adózó lemond a jogorvoslatról, miközben valójában úgy véli, hogy a határozat jogszabálysértő volt, de a későbbiekben egy hasonló ügyben ismét bírságot szabnak ki rá, akkor rosszabb pozícióból indul a jogorvoslat folyamatban.

A legnagyobb dilemmát azok az esetek okozhatják, amikor a határozat több adónemmel kapcsolatban is tartalmaz megállapítást. Előfordulhat ugyanis, hogy az adózó nem vitatja mindegyiket, és ezek tekintetében élne is az adóbírság-kedvezménnyel. A fellebbezési jogról való lemondást azonban csak a teljes határozatra vonatkozóan lehet megtenni.

Vannak esetek, amikor a feltételes adóbírság érvényesítése előnyökkel is járhat, azonban mindig érdemes szakember bevonásával elemezni a későbbi ügyekre hatást gyakorló következményeket.

Previous
Previous

Hogyan legyünk cégcsoport?

Next
Next

Mennyibe kerül a jogellenes felmondás?