Hogyan legyünk cégcsoport?
Hogyan jönnek létre a cégcsoportok, mi indokolja a létrehozatalukat? Mikor érdemes cégcsoport létrehozatalába kezdeni?
Valamennyi vállalkozás működését kockázatok kísérik: egy hibás teljesítésből vagy hibás termékből cégünknek szavatossági kötelezettsége keletkezhet; egy tévesen megállapított adókövetkezmény miatt az adóhatóság adóhiányt tárhat fel.
Ezekkel a kockázattal szemben nyújt védelmet, ha a vállalkozás a kockázatokat hordozó, operatív cég tulajdonából kiszervezi azokat a vagyonelemeket, amelyeknek nem kell feltétlenül a cégben, pontosabban annak tulajdonában lennie és tulajdonban tartja a vállalkozás értékesebb tárgyieszköz-vagyonát. Ezt követően az operatív cég visszabérelheti a kiszervezett vagyonelemeket, hogy változatlanul – immár már bérlőként – használhassa azokat tevékenységéhez.
A cégcsoportok létrehozatalát a vagyonvédelmen túl sokban befolyásolják adózási szempontok is.
Ha a tulajdonos vagyonvédelmi szempontból – például osztalék formájában - ki kívánja vonni a társaságának felesleges készpénzvagyonát, úgy az az osztalékfelvétel adózással jár. Amennyiben azonban a tulajdonos saját maga és a cége közé egy úgynevezett holdingtársaságot hoz létre (azaz egy olyan társaságot, amelynek nincs más funkciója, mint hogy a cégcsoport más tagvállalkozásaiban tulajdoni részesedéseket tart), úgy az osztalékkivétel adómentesen megtehető.
Ráadásul az így kivont osztalék a vállalatcsoport más tagjaiba szintén adómentesen befektethető. De fontos a holdingcégek szerepe akkor is, ha a tulajdonos valamely társaságának értékesítését tervezi: egy holdingtársaságon keresztül ugyanis a társaság-értékesítésből származó nyereség adómentessé tehető.
Adózási szempontok motiválják azokat a döntéseket is, amikor a társaság egyes vagyonelemeit (például szellemi termékeit) egy erre a célra létrehozott, külön csoporttársaságba szervezi ki.
A szellemi alkotások tartása, értéknövelése és hasznosítása ugyanis adózásilag kedvezően oldható meg. Erre jó példa, ha egy vállalkozás külön cégben fejleszti ki a cégcsoportban hasznosított szellemi termékeket (pl. szoftvert) és azokra az operatív csoportvállalkozásoknak felhasználási jogot ad, úgy az ezután kiszámlázott jogdíjakra csak 4,5% társasági adót kell fizetnie (ezzel szemben az operatív társaság az így kiszámlázott díjat egy 9%-os adókulccsal szemben tudja költségként elszámolni).
Egy már működő cégcsoportnál a cég üzemeltetését és hatékony működését is sokszor elősegíti
egyes funkciók – pénzügy, jog, vagy akár a call center - külön cégbe való szervezése;
a társaságcsoportokon belül egy finanszírozó tagvállalat létrehozása, amely a többi tagvállalat finanszírozásáról és likviditásának biztosításáról gondoskodik;
a munkavállalással kapcsolatos kockázatok és adminisztratív teendők koncentrálása érdekében egy csoporton belüli szolgáltató cég kialakítása.
Ilyen esetekben a többi tagvállalat ezen speciális vállalkozás szolgáltatásait veszi igénybe és érte piaci díjat fizet.
Előnyök és hátrányok
Mint bármely átszervezésnek, a társaságcsoporttá való alakításnak is vannak költségei és hátrányai. Több vállalkozás fenntartása több adminisztrációt, illetve többletköltséget okozhat. Ráadásul gondoskodni kell a tagvállalatok közötti ügyletek megfelelő árazásáról is. Azonban a kedvező adózással elérhető azonnali, és a vagyonvédelemmel járó jövőbeni előnyök a legtöbb esetben jóval meghaladják ezeket a költségeket.