Bizonytalanságok az adományok körül

A civil szférában az adományok igazolásának kérdéskörét sok bizonytalanság övezi.

A társasági adó oldaláról megközelítve a dolgot fontos különbséget tenni, hogy az adományt fogadó civil szervezet közhasznú jogállással rendelkezik-e avagy sem.

„adomány: a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, valamint az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve hogy az nem jelent az e törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás;” (Tao törvény 4. § 1 /a alapján)

A fentiek alapján:

• Amennyiben a szervezet közhasznú jogállással rendelkezik, akkor a társasági adó törvény értelmében adományt ad a civil szervezetnek, függetlenül attól, hogy az adományt természetben vagy pénzben nyújtotta!

• A társasági adó törvény szerint a közhasznú jogállással nem rendelkező szervezetnek átadott pénzeszköz vagy természetben nyújtott szolgáltatás, átadott termék nem adomány, ennek ellenére bizonyos feltételrendszer mellett ez utóbbi esetben is elismert költség maradhat a társasági adó szempontjából!

A Tao tv. 7 § (1) bek. alapján az adózás előtti eredményt csökkenti az adományozónál

“a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására, a Magyar Kármentő Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak vagy a felsőoktatási intézménynek felsőoktatási támogatási megállapodás keretében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 20 százaléka – tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka – közhasznú szervezet támogatása esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összeg”,

Fontos, hogy az adózónál az adóalap csökkentéssel csak akkor lehet élni, hogyha rendelkezik a közhasznú szervezet által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját!

Éppen ezért nagyon fontos, hogy az adományigazolások kiállításra kerüljenek, az adományozástól számított lehető legrövidebb időn belül!

Tartós adományozási szerződés

A cégek és civil szervezetek közötti ún. tartós adományozási szerződések előnye, hogy ehhez magasabb – 40%-os – adóelőny kapcsolódhat, ha az összes törvényben előírt paraméter teljesül. Amire viszont fontos figyelni:

• ezen szerződések írásban köttessenek meg a felek között;

• csak pénzbeni adomány esetén értelmezhető a tartós adomány;

• akkor és csak akkor lehet érvényesíteni a magasabb adókedvezményt, ha azt szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekvő összegben adja az adományozó!

Adományozás közhasznú jogállással nem rendelkező szervezetek esetében

A Tao törvény 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül:

• az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz;

• a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát);

• az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege;

• az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke;

• valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik, vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol. Amennyiben a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett.

Vagyis a közhasznú jogállással nem rendelkezőnek nem adományt adunk, ugyanakkor a részükre adott összegek akkor és csak akkor lesznek elismert költségek társasági adó szempontból a nyújtónál, ha a civil szervezet kiállítja és időben megküldi a megfelelő adattartalmú igazolást a partner szervezet részére!

A természetben adott adományoknak lehet áfa vonzata is

Az Áfa törvény fogalmai alapján: ,,Nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek a közcélú adomány, és nem minősül ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak a közcélú adomány nyújtása!”

A közcélú adomány fogalmának meghatározása az áfa törvény 259.§ 9/A pontja alapján:

„közcélú adomány: a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, az oktatási intézmény részére az alapító okiratában meghatározott tevékenysége támogatására, valamint az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására fordított termék, szolgáltatás, feltéve hogy

• az ügyletre vonatkozó okirat, egyéb körülmény valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekű, az oktatási intézmény esetében az alapító okiratában meghatározott, továbbá az egyházi jogi személy esetében törvényben meghatározott tevékenységét;

• az nem jelent vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás és

• az adományozó rendelkezik a közhasznú szervezet, az oktatási intézmény, illetve az egyházi jogi személy által kiállított olyan igazolással, amely tartalmazza az adományozó és az adományozott nevét, székhelyét vagy állandó lakóhelyét, adószámát, adószám hiányában egyedi azonosítására szolgáló jelét és a támogatott célt.”

Mindezek alapján áfa szempontjából az ingyen nyújtott szolgáltatások és/vagy ingyenes termékátadások esetében az áfa mentesség a megfelelő tartalmú igazolás birtokában lehet áfa szempontjából mentes.

Mindezek ismeretében civil szervezetek esetében célszerű kérés nélkül is kiállítani a megfelelő adattartalmú igazolásokat, hogy a partner szervezet tisztában legyen a szervezet paramétereivel és mindezeket mérlegelve megfelelően kezelje társasági adóalap, társasági adó és áfa szempontjából az általa juttatott tételeket!