Számlaadat-szolgáltatás, számlázás - kérdések és válaszok - 2. rész

Három részes cikksorozatunkban összegyűjtöttük a leggyakrabban előforduló kérdéseket és válaszokat a számlaadat-szolgáltatás és számlázás témakörében 2020. július 1-től érvényben lévő szabályozások alapján.

1. Ha a vásárló számlát kér, úgy a számla kiállítását követően a vásárlás összegét be kell-e, illetve be szabad-e ütni a pénztárgépbe?

   Ugyanarról az ügyletről számla és nyugta egyidejű kibocsátása nem lehetséges., ez vonatkozik a pénztárgéppel teljesített nyugtaadás esetére is. Mivel egy gazdasági eseményhez csak egyetlen bizonylat kiállítása kapcsolódhat, ezért – a kétszeres adatszolgáltatásból eredő problémák elkerülése érdekében – a számlával bizonylatolt ügyletek adatait a pénztárgépben nem kell és nem is lehet rögzíteni.
   Amennyiben egyéb szempontok (például: pénzkezelés, bevétellel történő elszámolás, könyvelés) alapján a számlával bizonylatolt ellenérték pénztárgépi rögzítése (is) szükséges, akkor nem nyugtával, hanem olyan pénzmozgási (befizetési) bizonylat alkalmazásával indokolt megtenni, ami nem számít adóügyi bizonylatnak.

   Forrás: [Áfa tv. 159. § (1) bekezdés, Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pont, Áfa tv. 166. § (1) bekezdés, 48/2013. NGM rendelet 49/A. §, 48/2013. NGM rendelet 67. § 14. pont, 48/2013. NGM rendelet 1. számú melléklet]
   

2. Mezőgazdasági őstermelőként milyen bizonylatot kell kiállítani a 2020. július 1-jét követően teljesített értékesítésekről? Kötelező számlázó programot használni?

   Abban, hogy a mezőgazdasági őstermelőnek milyen bizonylatot kell kiállítania, nincs változás 2020. július 1-től. A változás akkor érinti az őstermelőt, ha például a termékét olyan vevő felé értékesíti, aki (amely) saját adószámának (ami nem tévesztendő össze az adóazonosító jellel!) megadásával jelzi az adóalanyiságát, így részére számlát kell kibocsátani, amely számláról adatot kell szolgáltatni (online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség).
   Magát a számlát továbbra sem kötelező gépi programmal kiállítani. Az adatszolgáltatást ilyenkor a számlakibocsátás keltét követő 4 naptári napon belül kell teljesíteni az adatoknak az erre a célra rendszeresített online felületünkre történő feltöltésével, amely alól egyedüli kivételt az képez, ha a számlában áthárított áfa összeg elérné vagy meghaladná az 500 ezer forintot. Ebben az esetben az adatszolgáltatást legkésőbb a számlakibocsátás keltét követő naptári napig kell teljesíteni.

   Fontos azonban, hogy az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség 2020. július 1-jétől csak a belföldi adóalany részére teljesített ügyletről kibocsátott számlára terjed ki, így magánszemély vevő esetén – minden egyéb tényezőtől függetlenül – fel sem merül az adatszolgáltatás. Szintén nem esik adatszolgáltatási kötelezettség alá a nyugta.

   Forrás: [Áfa tv. 159. § (1) bekezdés, Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pont, Áfa tv. 166. § (1) bekezdés, Áfa tv. 202. § (2) bekezdés a) pont, Áfa tv. 10. számú melléklet 1-3. pont]
   

3. A fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyre vonatkozik-e 2020. július 1-jétől az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség? Amennyiben igen, akkor ez mentesíti-e a PTGSZLAH adatlap beküldése alól?

   A magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosítása (fizetővendég-látó tevékenység) kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtásának minősül az Áfa tv. alkalmazásában. Ennek megfelelően az ezen szálláshely-szolgáltatást nyújtó adóalanyra vonatkozik az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség, amennyiben a szolgáltatás igénybevevője saját adószámának megadásával jelzi az adóalanyiságát. Abban az esetben, ha a szálláshely-szolgáltatás igénybe vevője nem minősül belföldi adóalanynak, hanem például magánszemély vagy külföldi adóalany, akkor nem szükséges 2020. július 1-jétől sem az online számlaadat-szolgáltatás.

   Mivel a szálláshely-szolgáltatási – kivéve a falusi szálláshely-szolgáltatást – tevékenységet végző adóalany pénztárgép használatra kötelezett, ezért abban az esetben, ha a bizonylatadási kötelezettségét pénztárgéppel történő nyugtaadás helyett számla kibocsátásával teljesíti, akkor az ehhez a tevékenységéhez kapcsolódóan kibocsátott valamennyi számlájáról adatot kell szolgáltatnia a PTGSZLAH adatlapon. A PTGSZLAH adatlapon történő, előzőekben említett adatszolgáltatási kötelezettség 2020. július 1-jét követően is fennáll.

   Azaz magánszemély igénybevevő esetén, ha a nyugtakibocsátás feltételei egyébként fennállnak, de a szállásadó mégis számlát bocsát ki, akkor kizárólag a PTGSZLAH adatlapon kell adatot szolgáltatni. Ezzel szemben, ha a szálláshely-szolgáltatást adószámmal rendelkező, belföldi adóalanynak minősülő személy, szervezet veszi igénybe, akkor kötelezően számlát kell kibocsátani, amely online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá tartozik. Ekkor a PTGSZLAH adatlapon nincs adatszolgáltatás.

   Forrás: [Áfa tv. 86. § (2) bekezdés a) pont, Áfa tv. 159. § (1) bekezdés, Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pont, Áfa tv. 166. § (1)-(2) bekezdés, Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pont, 48/2013. NGM rendelet 1. számú melléklet, 50/2013. NGM rendelet 9/C. §]
   

4. A kézi nyugta adattartalmáról is kell adatot szolgáltatni 2020. július 1-jétől?

   A nyugta adattartalmáról nem kell és nem is lehet adatot szolgáltatni - kivételt képez ez alól az online pénztárgéppel kibocsátott nyugta, amelyről továbbra is a pénztárgép szolgáltat adatot.

   Forrás: [Áfa tv. 166. § (1) bekezdés, Áfa tv. 178. § (1a) bekezdés, Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pont]
   

5. 2020. július 1-jétől kötelező feltüntetni a termékbeszerző, szolgáltatás igénybevevő belföldi adóalany adószámának első 8 számjegyét a számlán. Honnan lehet tudni, hogy adott személy magánszemélyként vagy vállalkozóként vásárol? Milyen következménye lesz annak, ha az adószám nem kerül a számlán feltüntetésre? Minden számla kiállításakor ellenőrizni kell az adószám érvényességét?

   Az, hogy a természetes személy vevő a vásárlás során milyen minőségében jár el, a vevő nyilatkozata alapján állapítható meg, ami szóban, írásban vagy akár ráutaló magatartással is megvalósulhat (például azzal, hogy közli az adószámát).

   Abban az esetben, ha a nyilatkoztatás megtörtént, és az adószám feltüntetésének mellőzésére ez alapján került sor, akkor a számlakibocsátót nem érheti joghátrány amiatt, hogy az adószámot mégis fel kellett volna tüntetnie. Kifejezett rendelkezés hiányában az adószám érvényességéről történő meggyőződés tekintetében ugyanazt a magatartást és gondosságot kell tanúsítani, mint amit általában kell a vevő személyére vonatkozó egyéb adatoknál.

   Forrás: [Áfa tv. 169. § d) pont dc) alpont]