Őszi adócsomag 2023 - TAO, KIVA és nemzetközi adózást érintő változások

2023. november 21-én fogadta el a Parlament a 2024. és 2025. évi adótörvény változtatásait tartalmazó őszi adócsomagot. Az alábbiakban a társasági adót, a KIVA-t és a nemzetközi adózást érintő változásokat gyűjtöttük össze.

1. Társasági adó: módosul a kapcsolt vállalkozás definíciója, változás a költségek, ráfordítások elszámolhatóságában


Szűkül a vállalkozás érdekében felmerülő költségek, ráfordítások köre

Azaz úgyis fogalmazhatnánk, hogy bővül azon költségek, ráfordítások köre, amelyek nem minősülnek a vállalkozások érdekében felmerülő költségeknek, ráfordításoknak.

Az adócsomag úgy rendelkezik, hogy főszabály szerint nem minősül a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak azon kifizetett jogdíj, vagy kamat összege, amelyet olyan államokban lévő adóalanyoknak, vagy ott fekvő telephelyeknek fizetnek ki, amelyek illetékessége „adózási szempontból nem együttműködő államban” található, vagy olyan államban, amelyekben nincs társasági adó, vagy annak mértéke nem éri el a magyarországi mértéket. (Az adózási szempontból nem együttműködő államok körét miniszteri rendelet határozza meg.)

A változás indoka, hogy a jogalkotó azt feltételezi, hogy a fenti országokban lévő adóalanyok és telephelyek részére fizetett jogdíj és kamat fő célja adóelőny elérése.

Amennyiben a jogdíjat vagy kamatot fizető belföldi adóalany valós gazdasági, kereskedelmi előny érdekében fizeti a fenti jogdíjat, kamatot, akkor ezen valós indokot neki kell bizonyítani, az éves adóbevallás határidejéig adott információszolgáltatással. Ebben az esetben a fizetett kamat és jogdíj a vállalkozás érdekében elismert költségnek minősül.   

Kapcsolt vállalkozás definíciójának pontosítása  

A Tao tv. bizonyos esetekben úgy rendelkezik, hogy a kapcsolt vállalkozási viszony már akkor is létrejön, ha az adózó és egy más személy viszonyában közvetlenül, vagy közvetve legalább 25 százalékos szavazatijog-részesedés, tőkerészesedés, vagy nyereségrészesedés áll fenn. Ez a 25 százalékos részarány jellemzően ellenőrzött külföldi társaság, adózási szempontból különálló adózó, vagy tőkekivonást végrehajtó adózó esetében teremt kapcsolt viszonyt.

A változás szerint ez a 25 százalékos részarányra vonatkozó feltétel már nem csak az „adózó és más személy” vonatkozásában fog kapcsolt viszonyt létrehozni, hanem azon harmadik személy viszonylatában is, amely „az adózóban és más személyben jogosult” közvetlenül, vagy közvetve legalább 25 százalékos szavazatijog-részesedésre, tőkerészesedésre, nyereségrészesedésre. 

Ellenőrzött külföldi társaság

A jelenleg hatályos jogszabály szerint a nem ellenőrzött külföldi társaságok tekintetében az adómentes vagy nem adóköteles telephelyekre vonatkozó szabályok az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség tagállamainak vonatkozásában érvényesülnek, ha az illető állammal Magyarországnak az adómentességre vonatkozó egyezménye van.

A módosítás értelmében ez a szabályozás egyszerűsödik, és mostantól bármely olyan külföldi személy esetében alkalmazható, akinek az állandó telephelye az illetősége szerinti államban adómentes vagy nem adóköteles. Ezzel a változással a jogszabály kevésbé függ az EU vagy az EGT tagállamaival kötött egyezményektől, és általánosabb alapelv szerint határozza meg az adómentesség vagy adókötelesség körét.

Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye – duplájára emelkedik az igénybe vehető maximális mérték

A jelenleg hatályos szabályok szerint energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás esetén az adókedvezmény maximális összege 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg lehet.

A törvény ezt a maximális összeget a duplájára emeli, így 30 millió eurónak megfelelő forintösszeg lenne az új mérték.

Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye - alternatív beruházás, felújítás

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye kiegészül az alternatív beruházás, felújítás fogalmával, melynek célja az adókedvezmény alapját képező elszámolható költségek könnyebb meghatározhatósága.

A törvény szerint alternatív beruházásnak, felújításnak minősül az adózó által végrehajtandó, adókedvezmény alapját képező beruházáshoz, felújításhoz hasonló termelési kapacitással és élettartammal rendelkező olyan beruházás, felújítás, amely eleget tesz az érvényben lévő uniós szabványoknak és amelyet az adózó adókedvezmény vagy más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna, továbbá amely pl.: az adózó által végrehajtandó ugyanazon beruházás, felújítás későbbi időpontban történő megvalósítása vagy meglévő tárgyi eszköz üzemben tartását magában foglaló beruházás, felújítás. 

Az új fogalom bevezetésével módosulnak az elszámolható költségek meghatározásával kapcsolatos szabályok is. A jelenlegi szabályok szerint ezen adókedvezmény nem vehető igénybe, amennyiben az adózó a beruházást azért hajtja végre, hogy a beruházás, felújítás megkezdésének időpontjában már elfogadott uniós szabályoknak feleljen meg, abban az esetben sem, ha az uniós szabályok még nem léptek hatályba. A törvényjavaslat szerint azonban az adókedvezmény igénybe vehető lesz abban az esetben, ha a beruházást, felújítást a szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal befejezték.

Bővül ugyanakkor azon esetek köre, melyekkel összefüggésben az adókedvezmény nem vehető igénybe, ezek az alábbiak:

• kapcsolt energiatermelés;

• távfűtés és távhűtés támogatására,

• továbbá a fosszilis tüzelőanyaggal működő tárgyi eszköz telepítésére irányuló beruházások, felújítások.

Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások adókedvezménye – új jogcím az adókedvezményre

Az általános csoportmentességi rendelet cikkeivel összhangban az adótörvény szerint adókedvezmény vehető igénybe az energiahatékonysági célokat szolgáló, épületre irányuló beruházás, felújítás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén is. A törvény az új jogcím bevezetésével párhuzamosan további részletszabályokat tartalmaz, többek között az elszámolható költség meghatározásával kapcsolatban is.

Fejlesztési adókedvezmény

A jelenleg hatályos szabályok szerint amennyiben egy beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon a településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű beruházás kaphat, az adókedvezmény igénybevételének feltétele a Kormány Európai Bizottság engedélyén alapuló határozata.

A módosítás szerint a Kormány határozata abban az esetben válik szükségessé a jövőben, ha jelenértéken legalább 110 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű beruházást valósítanak meg és a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja a vonatkozó kormányrendeletben, az ország egyes területeire egyedileg meghatározott határértékeket. 

Kis- és középvállalkozások által Budapesten megvalósított beruházások esetén fontos változás, hogy a Kormány határozata abban az esetben szükséges az adókedvezmény igénybevételéhez, ha a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, adózónként meghaladja a 8,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

Az energiaellátók jövedelemadóját érintő változások

A törvény indokolása szerint a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvénybe is átültetésre kerülnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés, továbbá a kapcsolódó bizottsági rendelet vonatkozó rendelkezései, amelyek módosítják az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének szabályait és bevezeti az épület esetén igénybe vehető új energiahatékonysági kedvezményt.

2. KIVA: változnak a KIVA alanyiság megszűnésének és újraválasztásának feltételei

Kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény:
A doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt foglalkoztatása után érvényesíthető kedvezmény személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér kétszerese lehet. 

• KIVA alanyiság megszűnése:
  A jogszabály módosítás kiegészíti a KIVA alanyiság megszűnésére vonatkozó feltételeket azzal, hogy az alanyiság abban az esetben is megszűnik, ha a zártkörűen működő részvénytársaság működési formája nyilvánosan működő részvénytársasággá változik, mégpedig a formaváltás napját megelőző napon. 

• KIVA alanyiság újraválasztása:
  Az adóalanyiság megszűnésétől számított 2 éven át az adóalanyiság nem választható ismételten. Ez az eddig is hatályban lévő rendelkezés kiegészül azzal, hogy amennyiben az adóalanyiság a Tao törvény szerint kedvezményezettnek nem minősülő, könyv szerinti értéken megvalósuló átalakulás (egyesülés, szétválás) miatt szűnik meg, akkor az érintett cégnek van lehetősége újból választani az adóalanyiságot. Ehhez az egyesülés vagy szétválás napját követő 15 napon belül bejelentést kell tennie az állami adó- és vámhatóságnál, feltéve, hogy az adóalanyiság újra keletkezéséhez szükséges feltételek fennállnak.
  Az adóalanyiság ebben az esetben az egyesülés vagy szétválás napját követő nappal lép életbe. Továbbá az ilyen adózó a vagyonmérleg szerinti részesedés arányában lenne jogosult a még fel nem használt elhatárolt veszteség továbbvitelére.

3. Nemzetközi adózást érintő változások

Az amerikai-magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény megszűnése miatt az alábbi általános változások lépnek életbe:

• Információcserével kapcsolatos módosítási javaslatok
  A pénzügyi számlákkal kapcsolatos kötelező automatikus információcsere 2024. január 1-jétől egyebek mellett Georgia, Ruanda és Ukrajna viszonylatában is alkalmazandó és több országgal (pl. Feröer szigetek, Kenya, Libéria, Thaiföld, Ukrajna) bővül az országonkénti jelentésekre vonatkozó automatikus információcsere rendszere is.

• Globális minimumadó
  Az október 18-án megjelent, majd november 21-én elfogadott önálló törvénytervezet („A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról”) alapján 2024. január 1-étől életbe lépnek a globális minimumadó szabályok. A szabályozás kizárólag a legnagyobb – cégcsoportszinten 750 millió eurót meghaladó – bevétellel rendelkező multinacionális vállalatcsoportokat érinti. Ez Magyarországon nagyságrendileg 2-3 ezer vállalkozást fog érinteni. 
  
  A minimumadó lényege, hogy amennyiben egy multinacionális vállalatcsoport adott országbeli effektív adókulcsa nem éri el az elvárt minimum mértéket, azaz a 15%-ot, úgy kiegészítő adót köteles fizetni. 

Magyarországon az effektív adókulcs számításakor az alacsony, 9% mértékű társasági adó mellett a tervezet szerint az iparűzési adó, innovációs járulék, illetve a Robin Hood adó is figyelembe vehető lesz. A tervek szerint a különbözet beszedésére elismert belföldi kiegészítő adóként Magyarország lesz jogosult. 

Az első bevallás esedékessége 2026. június 30. A bevallás elkészítése jelentős adminisztrációs terhet jelent az érintett vállalkozások számára (480 pontos adatszolgáltatási nyomtatvány). 

Több címen is érvényesíthető lesz átmeneti, vagy részleges mentesség, illetve az adóalap- és adókedvezmények érvényesítésére feltételek mellett továbbra is lehetőség lesz. 

A jogszabály rendelkezik arról, hogy a 2024. január 1-jén hatályát vesztő amerikai-magyar adóegyezmény a hatályvesztést követően is alkalmazandó a legkésőbb 2023. december 31-én fizetett vagy beszámított forrásadókra, egyéb adók tekintetében pedig a 2023. december 31-én záruló adózási időszakokra.