Euró devizanemre való áttérés a könyvelésben

Egyre többször találkozunk a kérdéssel, mivel jár a könyvelés euró devizanemre való áttérése. Az alábbi cikkben összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

  1. A számviteli politikában először rögzíteni kell legkésőbb az üzleti évet megelőzően az euró könyvelési szándékunkat, majd módosítani kell a teljes számviteli politikát a számviteli törvény szerint az áttérést megelőző mérlegforduló napig.

  2. Az euróban történő könyvvezetést a létesítő okiratban is rögzíteni kell. Ahogy a beszámoló és a könyvvezetés devizanemét és a jegyzett tőke értékét is, amely egy kalkulált árfolyammal történik ilyenkor. Itt egy átváltási különbözet keletkezik az okiratban rögzített és a majdani fordulónapi hivatalos MNB árfolyam érték között. Amennyiben ez a különbözet pozitív, úgy a tőketartalékba, ha pedig negatív, akkor az eredménytartalékba kerül. Erről cégbírósági végzés szükséges erről.

  3. Áttérésre kizárólag üzleti év végén, a mérlegforduló napon van lehetőség.

  4. Az áttérés legkorábban a döntés követő ötödik üzleti évben változtatható meg a fenti dokumentumok újbóli módosításával.

  5. A legfőbb szervnek döntést kell hoznia az eurós könyvelésre való áttérésről.

  6. Az áttérés előtt, az áttérés időpontjával forintban is el kell készíteni a beszámolót a forduló naptól számított 90 napon belül, mert számviteli értelemben átalakulásnak minősül.

  7. Fordulónapra a hivatalos MNB devizaárfolyamok átváltásával is el kell készíteni a beszámolót euróban. A főkönyvi tételeket analitikusan is konvertálni kell, majd ezt is közzétenni és könyvvizsgálóval ellenőrizni. (Ennek sajátos módja van, ami a számviteli szakemberek számára mérvadó.)

  8. Ezután is fog árfolyamkülönbözet keletkezni a könyvelésben. A bevallásokat forintban kell vezetni, ahogy az analitikus nyilvántartásokat is, ami alátámasztja az adóbevallások helyes számítását, értékét. Érdemes a használt szoftvereket megvizsgálni, hogy ezt képesek-e így nyilvántartani vagy újak bevezetése szükséges, hogy ezek nyilvántartása megfelelő legyen.

  9. Az átértékelés során keletkezett árfolyamnyereség adóalap növelő, árfolyam csökkentő pedig adóalap csökkentő tételként fog a társaság számára megmutatkozni. 

Previous
Previous

Utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös szabályok

Next
Next

Adómentes cafeteria?