SZJA-bevallás tervezet - május 21-ig ellenőrizhetjük

A NAV által készített 2023. évi SZJA-bevallási tervezetek március 15-től elérhetőek és sok esetben érdemes ellenőrizni, mielőtt május 21-én - sok esetben automatikusan - elfogadásra kerülnek.

Mire érdemes figyelni?

Mivel az adóhatóság a nyilvántartásaiban szereplő belföldi munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatások alapján állítja össze a magánszemélyek adóbevallási tervezetét, ezért a tervezet nem tartalmazza sem a külföldről, sem a magánszemélyektől származó bevételeket, így azzal az SZJA bevallási tervezetet a magánszemélynek kell kiegészítenie.

1. Külföldről származó jövedelem

Annak megállapítására, hogy melyik országban kell adót fizetni a külföldi forrásból származó jövedelem után (külföldön, ahonnan a jövedelem származik vagy Magyarországon, vagy esetleg mindkét helyen), nemcsak a magyar személyi jövedelemadó törvényt, hanem a másik ország jogszabályi előírásait, továbbá a Magyarország és a forrás ország közötti nemzetközi egyezményt is meg kell vizsgálni.

Két eset, melyekben elég gyakran keletkezik külföldi forrásból származó jövedelem utáni SZJA-kötelezettsége Magyarországon - Mind a két esetben olyan bevételről van szó, amelyek kapcsán az adóhatóság az SZJA- bevallástervezet készítésekor nem rendelkezik információval az egyes magánszemélyekről, azonban a későbbiekben a legtöbb esetben automatikusan információt szerez külföldről.  

• Külföldi munkáltató számára végez munkát Magyarországról - a NAV az Európai Unión belülről kaphat automatikusan információt a DAC 1 alapján.

• Külföldi banknál, befektetési szolgáltatónál rendelkezik számlával - a NAV több mint 100 országból kap tájékoztatást automatikus információcsere keretében.

2. Ingatlanbérbeadás 

Ha az ingatlant egy társaság (kifizetőnek minősülő adózó) veszi bérbe és jogszabályi kötelezettségének eleget téve adatot is szolgáltat az adóhatóság felé, akkor a NAV által készített adóbevallási tervezet a bérbeadásból származó jövedelemre vonatkozó adatokat (a jövedelem összegét és a kifizető által levont személyijövedelemadó-előleget is) tartalmazza. 

Abban az esetben, ha az ingatlant másik magánszemély bérli, akkor az ingatlan-bérbeadásból származó bevételt, a költségeket, a kiszámított jövedelmet, továbbá a negyedévente megfizetett adóelőleg összegét a magánszemélynek kell bevallania a SZJA-bevallásban. Továbbá ha valakinek 2023-ban kizárólag ilyen bérbeadási tevékenységből származott bevétele, akkor számára a NAV el sem készíti az adóbevallási tervezetet.

3. Ingatlanértékesítés

Ha az ingatlant a magánszemély alacsonyabb áron adta el, mint amennyiért korábban vásárolta, vagy az ingatlant a vásárlástól számított öt év elteltével adta el, akkor az eladásból SZJA szempontból nem keletkezett jövedelme, így az értékesítésből származó bevételt nem kell az SZJA-bevallásban szerepeltetnie. 

Egyéb esetben a magánszemély az ingatlanértékesítéséből származó jövedelmet maga állapítja meg, és egészíti ki ezen adatokkal az SZJA-bevallás tervezetet. Ehhez az elektronikus felületen elérhető súgó is segítséget nyújt.

4. Ingóság értékesítése 

Nem keletkezik adókötelezettség, ha a magánszemély ingóértékesítésből származó összes jövedelme – amennyiben az nem gazdasági tevékenységből származik – nem haladja meg a 200 ezer forintot. 

Ha az ingóság értékesítéséből megszerzett jövedelem meghaladja ezt az összeget, akkor csak a 200 ezer forint feletti rész után kell a 15 százalékos SZJÁ-t megfizetni. Ilyenkor a teljes jövedelmet be kell ugyan vallani, de annak 15 százalékkal megállapított adóját csökkenteni kell 30 ezer forinttal.

Ha az ingóságok értékesítésére gazdasági tevékenységként, vagyis üzletszerűen, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel került sor 2023-ban, - kivéve, ha a bevételt egyéni vállalkozói tevékenység keretében szerzi meg - . akkor az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályok szerint kiszámított jövedelem már önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintendő, így ezután 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is kell fizetni. A személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alapja a megállapított jövedelem 89 százaléka.

Ellenőrzött tőkepiaci ügylet (ETÜ) 

Azoknak, akiknek ellenőrzött tőkepiaci ügyletből (ETÜ) származik nyereségük vagy veszteségük, érdemes élniük az adókiegyenlítés lehetőségével, mert személyi jövedelemadót spórolhatnak meg vele. Ennek az a jelentősége, hogy az adóév és a következő két év tekintetében az ETÜ nyereségre jutó és az ETÜ veszteségre jutó adó beszámítható egymással szemben.

Amennyiben belföldi bankon, vagy befektetési szolgáltatón keresztül történik egy tőkepiaci ügyletből – például részvényértékesítés – származó jövedelem kifizetése, akkor az SZJA-bevallási tervezetben a jövedelem összegét feltünteti a NAV, az SZJA-bevallásban az adókiegyenlítésre vonatkozó részt azonban ebben az esetben is mindenképp ki kell kitölteni.

Amennyiben a magánszemélynek külföldi befektetési szolgáltatón keresztül keletkezik ellenőrzött tőkepiaci ügyletből jövedelme, akkor azt a NAV egyáltalán nem szerepelteti a bevallási tervezetben.

Kriptoügyletek és az SZJA

A kriptügyletekkel kapcsolatos adatokat szintén nem tartalmazza a NAV által készített bevallástervezet, hacsak nem kifizetőtől származik a bevétel, aki erről adatot is szolgáltatott a NAV felé.

Kriptoeszközök esetében akkor van adóztatási pont, ha az eszköz kikerül a kriptovilágból, azaz például átváltásra kerül fiat pénzre vagy valaki eszközt vagy szolgáltatást vásárol kriptoeszközzel. 

Ha a 2023-ban megállapítható ügyleti nyereség (azaz a realizált bevétel összege meghaladja a tárgyévi kriptoeszközök megszerzésére és az ügyletekhez kapcsolódó díjakra, jutalékokra fordított igazolt kiadásokat), akkor az után 15% szja-fizetési kötelezettség merül fel. 

Kriptoügyletekre is vonatkoznak két éves adókiegyenlítési szabályok, ezért mindenképp érdemes a bevallástervezetet akkor is kiegészíteni, ha valakinek 2023-ban kriptoügyletekből vesztesége származott.


Érdemes ellenőrizni az adókedvezményeket

Érdemes ellenőrizni az adókedvezményeket, mert a bevallási tervezet csak a kifizetők/munkáltatók által bevallott adatokat tartalmazza. Amennyiben például a családi, az első házasoknak, vagy a bizonyos betegségek estén járó a személyi adókedvezmény összegét a munkáltató év közben nem vette figyelembe, azt a magánszemély tudja az SZJA bevallásban érvényesíteni.

Kinek van biztosan teendője az SZJA-bevallás kapcsán ?

A legtöbb magánszemély esetén elmondható, hogy ha a tervezet adataival egyetért, és nem kell azt kiegészítenie egyéb olyan adattal, amely az adókötelezettséget érinti, akkor a tervezet 2024. május 21-én automatikusan adóbevallássá válik. 

Az őstermelők, az adószámos magánszemélyek és az egyéni vállalkozók esetében azonban más a helyzet. Ők is felhasználhatják a NAV által készített bevallási tervezetet, ám a NAV által elkészített adóbevallási tervezet a bevallási határidő letelte után nem válik automatikusan adóbevallássá.

Hogyan módosítható az SZJA bevallástervezet?

A bevallástervezet 2024. május 21-ig kétféleképpen módosítható:

• a magánszemély módosítja a NAV által készített adóbevallási tervezetet, vagy

• önállóan benyújtja a 2023-ra vonatkozó személyijövedelemadó-bevallását a 23SZJA-nyomtatványon.