Két éves a bejelentővédelmi törvény

2023 nyarán lépett hatályba a 2023. évi XXV. törvény, - a panasztörvény - amely a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentéséről szól. A panasztörvény alapján működtetett bejelentővédelmi rendszer számos okból fontos, és jelentős előnyöket hozhat a cégek számára a mindennapi gyakorlatban.

Mit ír elő a bejelentővédelmi törvény?

A bejelentővédelmi törvény kötelezővé teszi a biztonságos, anonim panaszkezelő rendszer működtetését azoknak a vállalkozásoknak, amelyek legalább 50 főt foglalkoztatnak, illetve egyes szabályozott iparágak esetében létszámtól függetlenül is.

A cél: lehetőséget biztosítani a dolgozók, partnerek vagy ügyfelek számára, hogy akár név nélkül is bejelenthessék az aggályos visszaéléseket, szabálytalanságokat vagy jogsértéseket.

Miért fontos a visszaélés-bejelentési rendszer működtetése?

1. A külső és belső érintettek jogainak védelme: A panasztörvény célja elsődlegesen az, hogy megvédje azokat, akik a szabálytalanságokra felhívják a figyelmet. Egy megfelelően működő bejelentővédelmi rendszer lehetővé teszi, hogy az érintettek biztonságban, retorzió nélkül jelezzék panaszaikat.
   

2. Ügyféllojalitás és márkaérték növelése: Az etikus működés erősíti az ügyfélkapcsolatokat. A transzparens panaszkezelés és a problémák nyílt kezelése hozzájárul a hosszú távú üzleti kapcsolatok kiépítéséhez és megőrzéséhez.
   

3. Etikus és egészséges munkahelyi kultúra: A bejelentővédelmi rendszer megléte azt üzeni a munkavállalók felé, hogy a vállalat nem tűri a visszaéléseket, lehetőséget biztosít a problémák konstruktív kezelésére, és biztosítja a dolgozók számára a véleménynyilvánítás biztonságos formáját. Ez növeli az elköteleződést és a munkahelyi jólétet.
   

4. Bizalomépítés: A visszaélés-bejelentési csatorna transzparens működtetése komoly bizalmi tőkét épít ki a vállalaton belül és kívül egyaránt. Legyen szó munkatársról, ügyfélről vagy befektetőről, a bizalom alapja a kiszámíthatóság és az etikus viselkedés. Egy jól kialakított rendszer láthatóvá teszi ezeket az értékeket.
   

5. ESG megfelelés, értékelés és fenntarthatóság: A bejelentővédelmi rendszer az ESG (Environmental, Social, Governance) keretrendszer „S” és „G” pillérét közvetlenül erősíti. A társadalmi felelősségvállalás és a felelős vállalatirányítás ma már elvárás a befektetők és partnerek részéről.
   

6. Versenyelőny tudatos compliance stratégiával: A megfelelésen túlmutató, átgondolt whistleblowing rendszer ma már nemcsak elvárás, hanem versenyelőny. A piaci szereplők, partnerek és beszállítók is értékelik, ha egy vállalkozás transzparensen, felelősségteljesen működik. Ez megkülönböztető tényező lehet pályázatok, együttműködések vagy befektetői döntések során.
   

7. Kockázatcsökkentés és preventív működés: A panasztörvény célja nem a hibák büntetése, hanem azok időben történő felismerése. A problémák korai felismerése és kezelése segít elkerülni a hatósági bírságokat, munkaügyi perekből eredő költségeket, vagy akár nyilvános reputációs károkat.
   

8. Belső fejlődési lehetőség: Egy jó bejelentővédelmi rendszer nemcsak hibajelzés, hanem folyamatos fejlesztési eszköz is. Ezek elemzése segíti a folyamatos fejlődést, a hatékonyság növelését és a szervezeti kultúra alakítását.
   

Milyen visszaélés bejelentési rendszer felel meg a panasztörvénynek?

A panasztörvény nem csupán egy e-mail címet vagy postafiókot vár el, ahová a bejelentő elküldheti a panaszát, hanem egy olyan technikai és szervezeti megoldást, amely biztosítja:

• az anonimitást,

• a bejelentések nyomon követhetőségét,

• a dokumentumok biztonságos kezelését,

• és a GDPR-megfelelést is.