A szülői szabadság intézménye

Magyarországon 2023 januárja óta jogosultak a szülők az őket egyébként megillető szabadság, így a 16 évesnél fiatalabb gyermekekre tekintettel járó pótszabadság mellett szülői szabadságra is. mely alatt a távollétük idejére szokásos távolléti díjuknak csupán a töredéke illeti meg. Sokan azonban nem élnek a szülői szabadság lehetőségével.

A munkavállalót a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 118/A. § (1) bekezdése alapján gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg. A szülői szabadság igénybevételének feltétele ugyanakkor, hogy a munkavállaló munkaviszonya már legalább egy éve fennálljon a munkáltatónál (Mt. 118/A. § (2) bek.).


A szülői szabadság igénybevételnek körülményei

Míg a rendes és pótszabadságok kiadása főszabály szerint a munkáltató kötelezettsége, a szülői szabadság maradéktalan kiadásáért a munkáltató nem felelős. A munkáltató a szülői szabadság valamennyi napját a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni azzal, hogy ezirányú igényéről a munkavállaló köteles a munkavállalót legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt tájékoztatni [Mt. 122. § (4a) bek.]. A szülői szabadság kapcsán az annak bevezetését megalapozó uniós irányelv nem az egy részletben történő mentesülést, hanem a távollét rugalmas lehetőségét helyezte előtérbe. Ennek megfelelően a munkavállaló részéről nem valósít meg joggal való visszaélést az sem, ha a 44 napot 44 különböző alkalommal veszi igénybe, pl. hosszabb időszakon keresztül a hét bizonyos napjain kéri munkavégzési kötelezettség alóli felmentését.

A szülői szabadság igénybevételére a munkavállaló csupán gyermeke hároméves koráig jogosult, azaz amennyiben a munkavállaló szülői szabadságát gyermeke 3. születésnapjáig nem veszi igénybe, arra a továbbiakban már nincs lehetősége. Amennyiben a szülői szabadság igénybevételére nem kerül sor, a munkáltató nem köteles azt sem a munkaviszony megszűnésekor, sem a gyermek jelzett korának elérésekor megváltani, a munkavállaló jogosultsága e tekintetben elenyészik [Mt. 125. §].


A szülői szabadság díjazása

A munkavállaló a szülői szabadság tartamára távolléti díja tíz százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak megfizetett gyermekgondozási díj, illetve gyermekgondozást segítő ellátás összegével [Mt. 146. § (1) bekezdés]. A munkáltató számára tehát a munkavállaló szülői szabadság miatti távolléte nem okoz jelentős anyagi terhet, csak a munkavállaló pótlása.


A szülői szabadság elhalasztása

A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadását – így a szülői szabadságét is –legfeljebb hatvan nappal elhalaszthatja. Az intézkedését a munkáltatónak írásban indokolnia kell, továbbá a szülői szabadság kiadásának általa javasolt időpontját is közölnie a munkavállalóval [Mt. 123. § (5) bek. a) pont, (5a) bek.].

A munkáltató halasztásról szóló döntésében megjelölt indoknak a munkavállaló által a szülői szabadság kiadása kapcsán kért konkrét időpontra tekintettel igaznak kell lennie.

Ha a munkavállaló a szülői szabadságot azért nem tudta a jelzett időpontig (gyermeke 3. életévének betöltéséig) igénybe venni, mert a munkáltató a szabadság kiadását gazdasági okokra hivatkozva – akár több alkalommal is – elhalasztotta, a munkáltató a szülői szabadságot utóbb is köteles kiadni. A munkavállaló szülői szabadsághoz való joga tehát nem évül el, ha a munkáltató nem tette lehetővé a számára annak igénybevételét, még akkor sem, ha egyébként a szülői szabadság elhalasztása jogszerű volt.

Previous
Previous

Változások a bizalmi vagyonkezelésben

Next
Next

2027-től új korszak kezdődik az elektronikus adóbevallásokban: megszűnik az ÁNYK