Változások a bizalmi vagyonkezelésben

A bizalmi vagyonkezelési struktúrákra vonatkozó 2026. augusztus 31-én hatályba lépett jogszabály célja, hogy megakadályozza a visszaéléseket, elősegítse a piac tisztulását és előtérbe kerüljenek a jogintézmény eredeti funkciói, a generációváltás, vagyontervezés, és a vagyonvédelem.

A bizalmi vagyonkezelést érintő egyik legjelentősebb változás, hogy megszűnik a felértékelés révén elérhető adóelőny, az új szabályozási környezetben kiemelt jelentősége van a jogszabályi megfelelőségnek, de a hosszú távú vagyongazdálkodást, befektetést támogató adózási előírások továbbra is érvényben maradnak.

A bizalmi vagyonkezelés időrendben

2023. szeptember 12. előtt létrehozott bizalmi vagyonkezelések

  • Ezekben az esetekben az induló tőke terhére történő vagyonkiadás továbbra is lehet adómentes, kötelező sorrendiség nem alkalmazandó, vagyis önmagában nem feltétlenül szükséges előbb a hozam kifizetése.

  • A rendeltetésszerű joggyakorlás elvének érvényesülése kulcsfontosságú, mert a NAV kifejezetten vizsgálhatja a tőkekiadás körülményeit, különösen azt, hogy a vagyonrendelés és a vagyonkiadás milyen céllal, milyen időtávon és milyen ügyleti háttér mellett történt.

2023. szeptember 12. és 2026. augusztus 30. között létrehozott bizalmi vagyonkezelések

  • A 2026. augusztus 30-ig kialakított struktúrákra még a jelenleg hatályos szabályok vonatkoznak, ami a vagyontervezési döntések időzítése szempontjából kiemelt jelentőségű.

  • A fentiek értelmében a 2023. szeptember 12. és 2026. augusztus közötti időszakban létrehozott struktúráknál továbbra is öt év elteltével válhat adómentessé az induló tőke terhére történő vagyonkiadás. Azaz a felértékeléssel vagyonkezelésbe adott vagyonelemek esetében az öt éves türelmi idő továbbra is releváns marad a már berendelt és felértékelt eszközök tekintetében.

2026. augusztus 31-től létrehozott bizalmi vagyonkezelések

  • A jövőben kialakított struktúrák esetében az ötéves szabály nem alkalmazható: a tőkekiadás időpontjától függetlenül, ha a kezelt vagyonban tartalék van, annak mértékéig egy tőkeleszállítás is osztalékként válhat adókötelessé, de legtöbb esetben az induló tőke leszállítása is osztalékként lesz adóköteles az eszközérték-növekmény (gyakorlatilag a felértékelés) összegéig. 

  • A tervezet alapján az eredeti vagyonelem kiadása továbbra is adómentes, így a jövőben nem lesz mindegy, hogy a vagyonkezelésbe adott eredeti vagyonelem, vagy az annak helyébe lépő más vagyoni érték (készpénz, ingatlan, értékpapír) kerül kiadásra, az milyen értéken szerepelt a nyilvántartásban és van-e olyan eszközérték-növekmény, amely adókötelezettséget keletkeztethet. 


Változás: adómentesség helyett adóhalasztás

A bizalmi vagyonkezelés mint jogintézmény továbbra is alkalmas lehet családi vagyontervezésre, generációváltás előkészítésére, a családi vállalkozás egységének megőrzésére és hosszú távú vagyonkezelési célok megvalósítására.

A módosítás célja az adósemlegesség megvalósítása: miközben a felértékeléssel járó vagyonrendelés nem eredményez azonnali adófizetést, megszűnik az öt év elteltével elérhető adóelőny, helyébe az (egyébként más kedvezményezett tranzakciókban is elérhető) adóhalasztás lép a 2026. augusztus 31-től alapított struktúrák esetében.

Fontos megjegyezni, hogy a befektetési tevékenységhez kapcsolódó társasági adómentesség és a TBSZ nyitás lehetősége változatlanul elérhető marad, tehát a vagyonkezelési struktúrákban továbbra is kedvező feltételekkel lehet a vagyont gyarapítani, így a halasztott adót is kedvezően be lehet fektetni.

Emellett továbbra is biztosított az adómentesség, ha a kedvezményezett (kvázi örökösként) csak a vagyonrendelő halála esetén szerzi meg az átadott vagyoni érték tulajdonjogát.


Amire érdemes felkészülni: BVK adatszolgáltatás és kötelező NAV ellenőrzés

Az elfogadott törvény szerint a vagyonkezelőnek és a magánalapítványnak évente (először 2027. március 31-ig, azt követően a tárgyévet követő január 31-ig) adatot kell szolgáltatnia az állami adó- és vámhatóság részére.

Az adatszolgáltatás kiterjed a kezelt vagyon, illetve az alapítványi vagyon nyilvántartott értékére, vagyonelemenként az alapnyilvántartásban szereplő értékre, a megállapított eszközérték-növekményekre, valamint az elkülönült nyilvántartás tárgyévi záró értékére.

A törvény alapján a NAV ellenőrzi a 2023. szeptember 12. előtt nyilvántartásba vett kezelt vagyont és a magánalapítványokat.

A vizsgálat kiterjed:

  • a formai megfelelésre;

  • a struktúra létrehozásának körülményeire és gazdasági indokaira;

  • és az ellenőrzések során a rendeltetésszerű joggyakorlás kérdése is kiemelt szerepet kap. Nemcsak az számít, hogy a jogi dokumentáció formailag rendben van-e, hanem az is, hogy azonosítható-e valós családi vagyontervezési, generációváltási, vagyonvédelmi vagy üzleti cél, vagy a struktúra elsődlegesen adóelőny elérésére irányult.

Emellett 2028. január 1-jétől valamennyi BVK és magánalapítvány tekintetében ellenőrzés indulhat elévülési időn belül, ezért minden esetben érdemes áttekinteni, hogy a vagyonrendelés, a szerződéses dokumentáció, a vagyonkezelő és a kedvezményezettek kapcsolata, valamint az esetleges vagyonkiadások üzleti és családi indokai megfelelően alátámaszthatók-e.

Kriptoeszköz, TBSZ, vagyonrendelői jogutódlás

A törvény az alábbi, fontos részletszabályokra is kitér:

  • Kriptoeszköz vagyonrendelése esetén eszközérték-növekményt nem lehet megállapítani, a vagyonrendelés ilyen esetben adókötelezettséget is eredményezhet, ha ügyleti nyereség elszámolására kerül sor.

  • Tartós befektetési számla esetében a vagyonkezelő-váltás nem minősül a lekötési időszak megszakadásának.

  • Adózási szempontból nem esik egy tekintet alá a vagyont ténylegesen vagyonkezelésbe adó személy és az, aki ugyan vagyonrendelői jogosítványokkal rendelkezik, de az adott vagyonelemet más személy adta a vagyonkezelésbe. Ez különösen fontos lehet vagyonrendelői jogutódlás vagy többszereplős családi struktúrák esetén.

  • Amennyiben a kezelt vagyonból vagy magánalapítványi vagyonból egy vagyonelemet a kedvezményezett ingyenesen használ, a jövőben adómentesség csak akkor alkalmazható, ha a megszerző magánszemélynek egyébként nem keletkezne illetékfizetési kötelezettsége, egyébként a juttatás egyes meghatározott juttatásként adóköteles.

Next
Next

A szülői szabadság intézménye