A megváltozott munkaképességű vagy fogyatékossággal élő emberek alkalmazása számos okból jelenthet előnyös következményeket a munkáltató számára. 

A munkavállaló keresőképtelenségének első 15 napja a betegszabadság, ennek lejárta után legfeljebb egy évig jár táppénz.

Azért, mert valaki egy kft., bt., vagy kkt. tulajdonos tagja, nem feltétlenül igaz, hogy bármilyen jogcímen biztosítottá vagy járulékfizetésre kötelezetté válik.

A munkavállalónak minden esetben érdemes odafigyelnie arra, hogy a jogszabályoknak megfelelően mondjon fel. Ugyanis ha ez nem így történik, akkor akár kártérítési kötelezettsége is keletkezhet a munkáltató felé.

Az Unió nagy sebességre kapcsolt az adóelkerülés elleni harcban: 2020-tól nem lehet kibújni a tőkekivonás után fizetendő adó alól. Ha egy magyar vállalkozás külföldre helyezi ki üzletvezetésének helyét vagy eszközeit, úgynevezett „exit tax” terheli.

A legtöbb kisadózó egyéni vállalkozó az alacsonyabb összegű, havi 50 ezer forintos KATA-t választja. Ezzel azonban kevesebb, mint a felére csökkenhet a nyugdíjuk azokhoz képest, akik havi 75 ezret fizetnek. A nyugdíj számításakor ráadásul az sem érdekes, mennyi jövedelmük volt valójában a vállalkozásukból.

A rövid vagy hosszú távú külföldi munkavégzés esetén az adózási és társadalombiztosítási szabályai önmagukban is nagyon bonyolultak, ráadásul ezek egymástól sok esetben el is válnak.

Mi történik abban az esetben, ha egy munkavállaló egyszerre két munkáltatónál létesített munkaviszonyt és beteg lesz? Mind a két munkahelyről jár a táppénz, ha erről orvosi igazolása van? És kell-e az orvost tájékoztatnia arról, hogy két munkahelyen is biztosított?

A munkaviszony egyik alapvető eleme, hogy a munkavállaló mennyit dolgozik, melynek kereteit egyrészt a felek megállapodása, a törvény, és esetleg a kollektív szerződés határozza meg.